Az egyetem, a főiskola nem lenne nélkülük ugyanaz. Ők azok, akik miatt még évek múltán is gyomorgörccsel gondolsz egy-egy vizsgaidőszakra.
1. típus: a tömegbuktató
Igen, ő az, akinél tényleg megbukik a fél évfolyam. És nem csak azért, mert nehéz a tantárgy. Ő az, aki félmosollyal fogadja azokat a hallgatókat, akiknek az előző félévben, tavaly, másfél éve, két éve is szerencséjük volt találkozni vele ugyanazon a vizsgán.
2. típus: aki nem sajnálja az időt...
... a hallgatók terrorizálására. Ékes példája az az amerikai oktató, akinek sztorija bejárta a sajtót tavaly. A prof az ottani Neptunra kitett egy "a vizsga feladatainak megoldása" nevű mappát a vizsga előtti éjszakán.
Aki rákattintott, nem azt kapta, amire számított (vagy inkább amiben reménykedett). Aki a linkre kattintott, annak megjelent Rick Astley 1987-es slágere, a Never going to give you up.
3. típus: az ajánlott olvasmányok rajongója
Aki kizárólag az ajánlott olvasmányokból kérdez, és két perc alatt megbuktatja azt, aki nagy szemekkel mered rá a soha nem olvasott szakirodalomból vett kérdés után. Ja, nála nem működik az "ez csak ajánlott olvasmány volt" kifogás.
4. típus: a trükkös
Aki az utolsó előadáson elmondja, milyen feladattípusok és témák lesznek a vizsgán, azokból mindenki felkészül, majd az írásbelin kiderül: minden más, mint amire számítottatok. A feladattípusok, a témák, a pontozás...
5. típus: a prof
Aki előtt le a kalappal: nagyon okos, X évtizede kutat, Y évtizede oktat, a nevét mindenhol ismerik. Csak egy bj van vele: már a kérdést sem értitek a vizsgán.
6. típus: az ünneprontó
Akinek egyetlen ünnep sem számít. Vizsga január 2-án (alig másfél nappal az év legzajosabb éjszakája után?) vagy december 27-én? Simán jöhet!
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
