A 6 legkegyetlenebb egyetemi oktató, akivel találkozhatsz a vizsgaidőszakban

Az egyetem, a főiskola nem lenne nélkülük ugyanaz. Ők azok, akik miatt még évek múltán is gyomorgörccsel gondolsz egy-egy vizsgaidőszakra.

  • Eduline

1. típus: a tömegbuktató

Igen, ő az, akinél tényleg megbukik a fél évfolyam. És nem csak azért, mert nehéz a tantárgy. Ő az, aki félmosollyal fogadja azokat a hallgatókat, akiknek az előző félévben, tavaly, másfél éve, két éve is szerencséjük volt találkozni vele ugyanazon a vizsgán.

2. típus: aki nem sajnálja az időt...

... a hallgatók terrorizálására. Ékes példája az az amerikai oktató, akinek sztorija bejárta a sajtót tavaly. A prof az ottani Neptunra kitett egy "a vizsga feladatainak megoldása" nevű mappát a vizsga előtti éjszakán.

Aki rákattintott, nem azt kapta, amire számított (vagy inkább amiben reménykedett). Aki a linkre kattintott, annak megjelent Rick Astley 1987-es slágere, a Never going to give you up.

3. típus: az ajánlott olvasmányok rajongója

Aki kizárólag az ajánlott olvasmányokból kérdez, és két perc alatt megbuktatja azt, aki nagy szemekkel mered rá a soha nem olvasott szakirodalomból vett kérdés után. Ja, nála nem működik az "ez csak ajánlott olvasmány volt" kifogás.

4. típus: a trükkös

Aki az utolsó előadáson elmondja, milyen feladattípusok és témák lesznek a vizsgán, azokból mindenki felkészül, majd az írásbelin kiderül: minden más, mint amire számítottatok. A feladattípusok, a témák, a pontozás...

5. típus: a prof

Aki előtt le a kalappal: nagyon okos, X évtizede kutat, Y évtizede oktat, a nevét mindenhol ismerik. Csak egy bj van vele: már a kérdést sem értitek a vizsgán.

Facebook

6. típus: az ünneprontó

Akinek egyetlen ünnep sem számít. Vizsga január 2-án (alig másfél nappal az év legzajosabb éjszakája után?) vagy december 27-én? Simán jöhet!

A hat legfurcsább trükk a vizsgaidőszakban - és mindegyik működik
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.