A 6 legkegyetlenebb egyetemi oktató, akivel találkozhatsz a vizsgaidőszakban
Az egyetem, a főiskola nem lenne nélkülük ugyanaz. Ők azok, akik miatt még évek múltán is gyomorgörccsel gondolsz egy-egy vizsgaidőszakra.
Eduline
1. típus: a tömegbuktató
Igen, ő az, akinél tényleg megbukik a fél évfolyam. És nem csak azért, mert nehéz a tantárgy. Ő az, aki félmosollyal fogadja azokat a hallgatókat, akiknek az előző félévben, tavaly, másfél éve, két éve is szerencséjük volt találkozni vele ugyanazon a vizsgán.
2. típus: aki nem sajnálja az időt...
... a hallgatók terrorizálására. Ékes példája az az amerikai oktató, akinek sztorija bejárta a sajtót tavaly. A prof az ottani Neptunra kitett egy "a vizsga feladatainak megoldása" nevű mappát a vizsga előtti éjszakán.
Aki rákattintott, nem azt kapta, amire számított (vagy inkább amiben reménykedett). Aki a linkre kattintott, annak megjelent Rick Astley 1987-es slágere, a Never going to give you up.
3. típus: az ajánlott olvasmányok rajongója
Aki kizárólag az ajánlott olvasmányokból kérdez, és két perc alatt megbuktatja azt, aki nagy szemekkel mered rá a soha nem olvasott szakirodalomból vett kérdés után. Ja, nála nem működik az "ez csak ajánlott olvasmány volt" kifogás.
4. típus: a trükkös
Aki az utolsó előadáson elmondja, milyen feladattípusok és témák lesznek a vizsgán, azokból mindenki felkészül, majd az írásbelin kiderül: minden más, mint amire számítottatok. A feladattípusok, a témák, a pontozás...
5. típus: a prof
Aki előtt le a kalappal: nagyon okos, X évtizede kutat, Y évtizede oktat, a nevét mindenhol ismerik. Csak egy bj van vele: már a kérdést sem értitek a vizsgán.
Facebook
6. típus: az ünneprontó
Akinek egyetlen ünnep sem számít. Vizsga január 2-án (alig másfél nappal az év legzajosabb éjszakája után?) vagy december 27-én? Simán jöhet!
Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Fokozatosan alakítaná át a tankerületi rendszert a kormány, miközben megszüntetné annak politikai jellegét – többek között erről beszélt első televíziós interjújában Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
