2014-es felsőoktatási rangsor: az ország legjobb jogi egyetemei

Az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Pázmány, a Károli és a Miskolci Egyetem vezeti a HVG jogi képzésterületi rangsorát. Megjelent a HVG rangsor - Diploma 2014, benne tíz képzésterület és több mint negyven szak rangsorával.

  • Eduline
Az ELTE jogi kara. A hallgatói rangsorban az első
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem áll a jogi karok 2014-es, a hallgatók eredményei alapján összeállított HVG-rangsor élén.

"Jogásznak az idén újra lehetett állami támogatással jelentkezni, ám a kormány olyan magas pontszámban állapította meg a felvételi küszöböt, hogy gyakorlatilag csak az ELTE-nek és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek volt esélye ilyen állami keretre. Ez meg is látszik a két intézmény adatain: első helyen e két intézménybe jelentkezett a legtöbb diák. A nyelvvizsgával rendelkező felvettek aránya az ELTE-re bejutottak körében a legnagyobb, s a középiskolai versenyeken helyezett diákok is szinte csak ide pályáztak" - olvasható a kiadványban.

Rang (hallgatók kiválósága)

Intézmény

Rang (oktatók kiválósága)

Intézmény

 1.

 Eötvös Loránd Tudományegyetem ÁJK

 1.

Károli Gáspár Református Egyetem ÁJK 

 2.

 Debreceni Egyetem ÁJK

 2.

Miskolci Egyetem ÁJK 

 3.

 Pázmány Péter Katolikus Egyetem JÁK

2.

 Pázmány Péter Katolikus Egyetem JÁK 

 4.

 Pécsi Tudományegyetem ÁJK

 4.

Eötvös Loránd Tudományegyetem ÁJK 

 4.

 Szegedi Tudományegyetem ÁJK

 5.

 Pécsi Tudományegyetem ÁJK

 

 

 5.

 Széchenyi István Egyetem ÁJK

Az oktatói kiválóság alapján összeállított rangsort a Károli Gáspár Református Egyetem, a Miskolci Egyetem, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi kara vezeti - utóbbi két intézmény holtversenyben a második. Bár a legtöbb, tudományos fokozattal rendelkező oktató az ELTE ÁJK-n dolgozik, de a teljes oktatói létszámhoz viszonyított arányuk valamivel alacsonyabb, mint a top háromba sorolt intézményekben.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a HVG összesített egyetemi-főiskolai rangsorát az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a Pannon Egyetem vezeti. A rangsorról itt olvashattok.

A HVG rangsor - Diploma 2014 kiadványban minden fontos információt megtalálsz az alap- és mesterszakokról, megismerheted a pályakövetési rendszer adatait, valamint megtudhatod, mekkora kiadással kell számolniuk a hallgatóknak, milyen változások várhatóak a felsőoktatásban, és milyen ösztöndíjakra pályázhatsz. A HVG felsőoktatási rangsorát keresd az újságárusoknál vagy rendeld meg itt, a kiadótól.

Most rövid ideig kedvezményes áron, 2500 forintért rendelheted meg a HVG három idei oktatási kiadványát: a Diploma Rangsort, a Középiskolai Rangsort és a Campus Pluszt. Az ajánlat december 15-ig érvényes, részletek és rendelés itt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.