Egyáltalán nem lányoknak való, vagy megéri nőként mérnöknek tanulni?
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói és oktatói válaszoltak a kérdésre: miért éri meg nőként mérnöknek tanulni.
Eduline
Shutterstock
Mostanában tartják több amerikai egyetemen az Introduce a Girl to Engineering azaz Vezess be egy lányt a mérnöki tudományba!napot, ami amerikai találmány ugyan - írja a Qubit - de Magyarországon különösen aktuális, hiszen nálunk még az Európai Unió-s átlagnál is jóval kevesebb nő dolgozik mérnökként.
Ennek apropóján meg is kérdezték a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatóit és oktatóit arról, milyen nehézségekkel szembesülnek, és hogy megéri-e mégis nőként mérnöknek tanulni Magyarországon.
Safety first - ez a mottója a munkavédelmi mérnököknek. De milyen feladataik vannak, milyen ismeretekkel és tulajdonságokkal kell rendelkezniük? És kiből lesz jó munkavédelmi mérnök? Utánajártunk. "Terepen is kell lenni, de időnként az irodában is végezni kell a feladatokat" - szögezi le Dávid, a győri Széchenyi István Egyetem gépészmérnök hallgatója, amikor arról kérdezzük, hogyan képzeli el egy munkavédelmi mérnök munkanapját.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Nem feltétlenül kell szeptemberben búcsút inteni a diákmunkának: egyre több cég egész évben foglalkoztat fiatalokat, ráadásul a klasszikus szezonális állások mellett egyre több szakmai és gyakornoki lehetőség közül lehet választani.