Milliárdokat költenek el a magyar egyetemvárosokban a külföldi hallgatók

Tandíjjal együtt évente mintegy 43 milliárd forintot költ a debreceni, szegedi és pécsi egyetemen tanuló mintegy 11 ezer külföldi hallgató a három megyeszékhelyen - állapította meg egy, a nemzetközi hallgatói mobilitás helyi gazdaságra gyakorolt hatását vizsgáló kutatás.

  • MTI
Stiller Ákos

A Debreceni Egyetem (DE), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) nyolc kutatója által - a három intézmény mintegy 1500 külföldi diákja bevonásával - végzett felmérés összegzése szerint a három egyetemvárosban lakhatásra, megélhetésre és szórakozásra évente több mint 22 milliárd forintot költenek el, a tandíjakra pedig csaknem 21 milliárdot. Becslésük szerint a három megyeszékhelyen egy külföldi hallgató átlagosan 1,2 városi munkahelyet teremt.

M. Császár Zsuzsanna kutatásvezető, a PTE Földrajzi Intézetének egyetemi docense kiemelte, hogy vizsgálták a hallgatók városokkal kapcsolatos elégedettségét az árak, a lakhatás és a szolgáltatások minősége, a közbiztonság, a közlekedés, az ügyintézés, a szociális kapcsolatok és a nyelvi nehézségek szempontjából is.

Az összegzésből kiderült: Pécsett az infrastruktúrát és az ügyintézést, Debrecenben a befogadó közeg megismerését és mentalitását, Szegeden az egyetemi közeget és a tanulmányokat, valamint a szabadidő eltöltésének lehetőségeit jelölték meg problémaként a külföldi hallgatók. Ugyanakkor mindenhol egyértelműen kevesellték a hallgatók az étkezési, vásárlási, sportolási és szórakozási lehetőségeket - mutattak rá a kutatók.

Az orvosi kar miatt jön a legtöbb külföldi hallgató Magyarországra

Százhatvannál is több országból érkeztek hallgatók Magyarországra az idei tanévben - írja a Magyar Nemzet a hétfői számában az Oktatási Hivatal (OH) adataira hivatkozva. Az OH kimutatása szerint jelenleg 65 hazai felsőoktatási intézményben tanulnak külföldiek, akik a környező országok közül Németországból, Szlovákiából, Romániából, és Szerbiából, a távolabbi országok közül Iránból, és Nigériából érkeztek Magyarországra.

Hozzátették, mindhárom városban a lakhatásnak és a hétköznapi szituációknak - a bevásárlásnak, a szolgáltatások igénybevételének - a megoldása tűnt a legegyszerűbbnek. A kutatók azt is megállapították, hogy a külföldi hallgatók többsége bérelt lakásokban lakik, ami jó anyagi helyzetre utal, köztük kisebb arányban lakásvásárlók is vannak.

A szinopszis szerint a 2016/2017-es tanév őszi adatai alapján a legtöbb nemzetközi hallgatót - 4321 főt - a DE fogadja, ezt szinte azonos számban követi a szegedi és a pécsi egyetem 3200 fővel.

M. Császár Zsuzsanna a kutatás lényegi megállapításai közé sorolta, hogy a nemzetközi hallgatók "hazatértük után egyetemeink, városunk és hazánk autentikus informális hitelminősítőivé válnak". "Fontos, hogy potenciális jószolgálati nagykövetekként tekintsünk rájuk" - tette hozzá.

Hozzászólások

Lannert Judit: Rugalmasabb napkezdés, hosszabb szünetek és több mozgás jöhet az alsó tagozatokban szeptembertől

Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu