Pukli István: „A tűzoltás nem azonos az oktatásirányítással”
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
Stiller Ákos
A Debreceni Egyetem (DE), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) nyolc kutatója által - a három intézmény mintegy 1500 külföldi diákja bevonásával - végzett felmérés összegzése szerint a három egyetemvárosban lakhatásra, megélhetésre és szórakozásra évente több mint 22 milliárd forintot költenek el, a tandíjakra pedig csaknem 21 milliárdot. Becslésük szerint a három megyeszékhelyen egy külföldi hallgató átlagosan 1,2 városi munkahelyet teremt.
M. Császár Zsuzsanna kutatásvezető, a PTE Földrajzi Intézetének egyetemi docense kiemelte, hogy vizsgálták a hallgatók városokkal kapcsolatos elégedettségét az árak, a lakhatás és a szolgáltatások minősége, a közbiztonság, a közlekedés, az ügyintézés, a szociális kapcsolatok és a nyelvi nehézségek szempontjából is.
Az összegzésből kiderült: Pécsett az infrastruktúrát és az ügyintézést, Debrecenben a befogadó közeg megismerését és mentalitását, Szegeden az egyetemi közeget és a tanulmányokat, valamint a szabadidő eltöltésének lehetőségeit jelölték meg problémaként a külföldi hallgatók. Ugyanakkor mindenhol egyértelműen kevesellték a hallgatók az étkezési, vásárlási, sportolási és szórakozási lehetőségeket - mutattak rá a kutatók.
Az orvosi kar miatt jön a legtöbb külföldi hallgató Magyarországra
Százhatvannál is több országból érkeztek hallgatók Magyarországra az idei tanévben - írja a Magyar Nemzet a hétfői számában az Oktatási Hivatal (OH) adataira hivatkozva. Az OH kimutatása szerint jelenleg 65 hazai felsőoktatási intézményben tanulnak külföldiek, akik a környező országok közül Németországból, Szlovákiából, Romániából, és Szerbiából, a távolabbi országok közül Iránból, és Nigériából érkeztek Magyarországra.
Hozzátették, mindhárom városban a lakhatásnak és a hétköznapi szituációknak - a bevásárlásnak, a szolgáltatások igénybevételének - a megoldása tűnt a legegyszerűbbnek. A kutatók azt is megállapították, hogy a külföldi hallgatók többsége bérelt lakásokban lakik, ami jó anyagi helyzetre utal, köztük kisebb arányban lakásvásárlók is vannak.
A szinopszis szerint a 2016/2017-es tanév őszi adatai alapján a legtöbb nemzetközi hallgatót - 4321 főt - a DE fogadja, ezt szinte azonos számban követi a szegedi és a pécsi egyetem 3200 fővel.
M. Császár Zsuzsanna a kutatás lényegi megállapításai közé sorolta, hogy a nemzetközi hallgatók "hazatértük után egyetemeink, városunk és hazánk autentikus informális hitelminősítőivé válnak". "Fontos, hogy potenciális jószolgálati nagykövetekként tekintsünk rájuk" - tette hozzá.
