Milliárdokat költenek el a magyar egyetemvárosokban a külföldi hallgatók

Tandíjjal együtt évente mintegy 43 milliárd forintot költ a debreceni, szegedi és pécsi egyetemen tanuló mintegy 11 ezer külföldi hallgató a három megyeszékhelyen - állapította meg egy, a nemzetközi hallgatói mobilitás helyi gazdaságra gyakorolt hatását vizsgáló kutatás.

  • MTI
Stiller Ákos

A Debreceni Egyetem (DE), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) nyolc kutatója által - a három intézmény mintegy 1500 külföldi diákja bevonásával - végzett felmérés összegzése szerint a három egyetemvárosban lakhatásra, megélhetésre és szórakozásra évente több mint 22 milliárd forintot költenek el, a tandíjakra pedig csaknem 21 milliárdot. Becslésük szerint a három megyeszékhelyen egy külföldi hallgató átlagosan 1,2 városi munkahelyet teremt.

M. Császár Zsuzsanna kutatásvezető, a PTE Földrajzi Intézetének egyetemi docense kiemelte, hogy vizsgálták a hallgatók városokkal kapcsolatos elégedettségét az árak, a lakhatás és a szolgáltatások minősége, a közbiztonság, a közlekedés, az ügyintézés, a szociális kapcsolatok és a nyelvi nehézségek szempontjából is.

Az összegzésből kiderült: Pécsett az infrastruktúrát és az ügyintézést, Debrecenben a befogadó közeg megismerését és mentalitását, Szegeden az egyetemi közeget és a tanulmányokat, valamint a szabadidő eltöltésének lehetőségeit jelölték meg problémaként a külföldi hallgatók. Ugyanakkor mindenhol egyértelműen kevesellték a hallgatók az étkezési, vásárlási, sportolási és szórakozási lehetőségeket - mutattak rá a kutatók.

Az orvosi kar miatt jön a legtöbb külföldi hallgató Magyarországra

Százhatvannál is több országból érkeztek hallgatók Magyarországra az idei tanévben - írja a Magyar Nemzet a hétfői számában az Oktatási Hivatal (OH) adataira hivatkozva. Az OH kimutatása szerint jelenleg 65 hazai felsőoktatási intézményben tanulnak külföldiek, akik a környező országok közül Németországból, Szlovákiából, Romániából, és Szerbiából, a távolabbi országok közül Iránból, és Nigériából érkeztek Magyarországra.

Hozzátették, mindhárom városban a lakhatásnak és a hétköznapi szituációknak - a bevásárlásnak, a szolgáltatások igénybevételének - a megoldása tűnt a legegyszerűbbnek. A kutatók azt is megállapították, hogy a külföldi hallgatók többsége bérelt lakásokban lakik, ami jó anyagi helyzetre utal, köztük kisebb arányban lakásvásárlók is vannak.

A szinopszis szerint a 2016/2017-es tanév őszi adatai alapján a legtöbb nemzetközi hallgatót - 4321 főt - a DE fogadja, ezt szinte azonos számban követi a szegedi és a pécsi egyetem 3200 fővel.

M. Császár Zsuzsanna a kutatás lényegi megállapításai közé sorolta, hogy a nemzetközi hallgatók "hazatértük után egyetemeink, városunk és hazánk autentikus informális hitelminősítőivé válnak". "Fontos, hogy potenciális jószolgálati nagykövetekként tekintsünk rájuk" - tette hozzá.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.