Furcsa kijelentések miatt tiltakozik az egri főiskola rektora

Nem egyeztetett az Eszterházy Károly Főiskola vezetőivel, mégis az egri és a gyöngyösi főiskola lehetséges egyesüléséről beszélt egy fideszes képviselő.

  • Eduline
Wikipedia

Meglepő mondatok hangzottak el az Eszterházy Károly Főiskola sajtótájékoztatóján - írja az egriugyek.hu. a lap szerint Liptai Kálmán rektor kifogásolta, hogy Nyitrai Zsolt fideszes képviselő a főiskola vezetősége nélkül próbál meg olyan stratégiai kérdésekben eljárni az EKF nevében, „amihez nem hogy nincs sok köze, de még a megfelelő információkat sem gyűjti be ahhoz, hogy hitelesen lépjen fel a legfontosabb kérdésekben”.

A fideszes képviselő januárban közleményben tudatta, hogy Palkovics Lászlóval, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkárával a főiskola jövőjéről és a Tudás-Park elnevezésű innovációs programról egyeztetett – az eseményt a saját honlapján, két fotóval illusztrálva ki is posztolta. A napokban pedig azt jelentette be, hogy egyesülhet az egri és a gyöngyösi főiskola.

"Inkább legyen egy erős főiskolánk, mint egy gyenge lábakon álló egyetemünk"

Szakmai körökben visszatetszést keltett, hogy a fúzió mellett azzal is érvelt: az ő és a gyöngyösi térség fideszes országgyűlési képviselője, Horváth László közötti jó viszony is garancia a két intézmény jó együttműködésére. Az egriek régóta törekszenek arra, hogy megkapják az egyetemi címet, alighanem ezért verte ki a biztosítékot a képviselő kijelentése, miszerint „inkább legyen egy erős főiskolánk, mint egy gyenge lábakon álló egyetemünk".

„Nyitrai Zsolt képviselő úr és a saját magam kapcsolatáról annyit szeretnék mondani, hogy életünkben összesen körülbelül 18 percet beszéltünk, ebből 15 percet még a rektorválasztásom előtt, az elmúlt másfél évre nagyjából három perc beszélgetés jutott. Mindenki ki tudja számolni, hogy ezek kézfogások és egy-egy jó napot kívánok, vagy egy-egy jókívánság átadása mindösszesen. Ezek után a főiskolai stratégiáról nyilatkozni, illetve a főiskolai stratégiai irányokat kijelölni, a főiskola kapcsolatrendszeréről nyilatkozni több mint felelőtlenség. Úgy gondolom, ez olyan, mint amikor a hallgató nem jár be egész félévben, utána eljön vizsgázni, és olyan, mintha matematikáról beszélne, de semmi sincs a helyén” – mondta ez egri hírportál tudósítása szerint az intézmény vezetője.

Az Eszterházy Károly Főiskola rektora nem tartja szerencsésnek, hogy épp a felvételi időszak hajrájában olyan híresztelésekkel álltak elő politikusok, amelyekkel a megye két felsőoktatási intézményeit kezdték összeboronálni, ez ugyanis szavai szerint elbizonytalanítja a jelentkezőket, és kárt okoz mind a két intézménynek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.