Ennyit kell fizetnetek a legnépszerűbb szakokért, ha lecsúsztok az állami helyről

Megnéztük, hogy melyek a legnépszerűbb mesterképzések, és mennyit kell fizetniük azoknak, akik az idei keresztféléves felvételin csak önköltséges szakra kerülnek be.

  • Eduline
pixabay

Az idei eljárásban főként mesterképzéseket hirdettek meg az intézmények. A legnépszerűbb képzések közé tartozik a vezetés és szervezés: a jelentkezőknek önköltséges formában, nappali képzésben a legtöbb egyetemen 250 000 forintot kell fizetni félévenként, így azoknak a diákoknak is, akik például a Pannon Egyetemre mennének mesterképzésre. Azonban van olyan intézmény is, ahol ezért a képzésért 270 000 forintot kell fizetni, ilyen a Miskolci Egyetem is.

Szintén népszerű mesterszak a vállalkozásfejlesztés is, amelyért - önköltséges formában - a legtöbb intézményben ugyancsak 250 000 forintot kell fizetni, de például a Miskolci Egyetemen ez a szak 270 000 forintba kerül félévente. Akik nem magyarul szeretnék tanulni a vállalkozásfejlesztést, azoknak mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk, a félélves önköltség a Debreceni Egyetemen például 400 ezer forint.

Ennyit kell fizetnetek, ha több szakra jelentkeztek a keresztféléves felvételin

Fontos információk a keresztféléves képzésekről: mennyit kell fizetni, ha több helyet szeretnétek megjelölni? Kell fizetni a jelentkezésért, ha keresztféléves képzésre szeretnék jelentkezni?Hány helyet lehet ingyenesen megjelölni? Elindult a keresztféléves felvételi, de milyenek a pontszámítási szabályok, hogyan kell számolni a felvételi pontokat? A jelentkezési határidő november 15.

Marketing mesterszakra is évről évre sokan jelentkeznek, ezért 270 000 forintot kell fizetni például a Miskolci Egyetemen.

A drágább képzések közé tartozik a pénzügy, a Budapesti Gazdasági Egyetemen 330 000 forint, a Kaposvári Egyetemen 320 ezer forint egy félév.

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Így számolhatjátok ki a pontjaitokat, ha keresztféléves képzésre jelentkeztek

Elindult a keresztféléves felvételi, de milyenek a pontszámítási szabályok, hogyan kell számolni a felvételi pontokat? A jelentkezési határidő november 15. Hogyan számolhatom ki a pontjaimat, ha a keresztféléves felvételire szeretnék jelentkezni? Elindult a keresztféléves felvételi, de milyenek a pontszámítási szabályok? Milyen előírások vonatkoznak azokra, akik a kétszintű érettségi bevezetése előtt végeztek a középiskolában?

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.