Mit tanult Hoffmann, Hiller és Novák Előd? Körbenéztünk a parlamentben

Pedagógusokkal, jogászokkal és közgazdászokkal van tele az új országgyűlés, de akad néhány mérnök, informatikus, erdész, sőt teológus és kommunikáció szakos is. Van, aki beérte a középfokú végzettséggel, néhányan pedig elkezdték az egyetemet, de diplomát nem szereztek. Megnéztük, mit tanultak, hol végeztek az új parlament képviselői.

  • Szaszkó Mariann

A 199 képviselő közül 177-en szereztek felsőfokú végzettséget: a frakció méretéhez viszonyítva a Jobbiknak van a legkevesebb, az LMP-nek pedig a legtöbb diplomája. A Jobbik 23 fős frakciójára 22 diploma jut, az öt LMP-snek pedig tíz diplomája van. Az LMP, a DK és az Együtt-PM összes, parlamentbe bejutott politikusa diplomás, a felsőfokú végzettségűek aránya a Jobbik-frakcióban a legalacsonyabb. (Összesítésünkhöz a parlament.hu képviselői adatlapjait és a feltöltött életrajzokat használtuk)

Jogászok, tanárok, közgazdászok

A legtöbb - diplomás - képviselő az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett, de sokan szereztek oklevelet a Pécsi Tudományegyetemen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, valamint a Budapesti Corvinus Egyetemen is. Rengeteg pedagógus, jogász (az új köznevelési államtitkár tanári diplomája mellett jogi végzettséget is szerzett, róla itt olvashattok) és közgazdász ül a parlamentben, a kormány által preferált természettudomány azonban a képviselők körében sem túl népszerű: mindössze hárman tanultak természettudományi szakon.

A sokdiplomás képviselők zöme kormánypárti. A huszonnégy háromdiplomás képviselő közül tizennyolcan a Fidesz-frakció tagjai, a tizenkét négydiplomás közül pedig nyolc ül a Fidesz, három pedig a KDNP soraiban. Öt felsőfokú oklevéllel a csúcstartó a fideszes Gelencsér Attila, aki tanító, testnevelőtanár, némettanár, közoktatási vezető és okleveles közgazdász is: az első diplomát 1989-ben, a legutóbbit pedig tavaly szerezte.

Posztgraduális végzettsége a képviselők 22 százalékának van, a legtöbben jogi szakvizsgát tettek. Hoppál Péter (Fidesz) - aki egyébként 2006 óta az egyházzene doktora - 2009-ben szerzett MBA-papírt (Master of Business Administration). Rajta kívül B. Nagy Lászlónak (Fidesz) és Csenger-Zalán Zsoltnak (Fidesz) van MBA-diplomája.

Tudományos fokozatot tizennyolc képviselő szerzett, többek között Czomba Sándor (Fidesz) munkaerő-piaci és képzési államtitkár, Hiller István (MSZP) volt oktatási és kulturális miniszter, Hoffmann Rózsa (KDNP) volt köznevelési államtitkár (a jogászok nem doktori fokozatot, hanem doktori címet kapnak, ezért őket itt nem soroltuk fel). Hol szerzett diplomát Orbán, Gyurcsány, Bajnai és Vona?

Képviselők diploma nélkül

Összesen huszonkét képviselőnek nincs diplomája. Boldog István (Fidesz) mezőgazdasági gépszerelői végzettséget szerzett, Hirt Ferenc (Fidesz) villanyszerelőként, Pócs János (Fidesz) víz- és gázszerelőként, Simonka György (Fidesz) mezőgazdasági technikusként, Firtl Mátyás (KDNP) általános gépésztechnikusként, Egyed Zsolt (Jobbik) elektronikai műszerészként végzett. Sneider Tamás (Jobbik) az egyetlen, aki nem műszaki szakmát tanult, ő szőlő- és gyümölcskertész. Gimnáziumi érettségit szerzett Varga József, a Fidesz frakcióvezető-helyettese és Novák Előd (Jobbik).

Csak abszolutóriumot szerzett Heringes Anita (MSZP) kommunikáció szakon, Mirkóczki Ádám (Jobbik) szociológia szakon, Kulcsár Gergely (Jobbik) a Debreceni Egyetemen bölcsészkarán, Dankó Béla (Fidesz) növénytermesztő mérnök szakon. Kunhalmi Ágnesnek (MSZP) pedig a kommunikáció és a politológia szakos diplomáját nem adták még ki, mert nincs még meg a nyelvvizsgája. Kunhalmi a kampány idején úgy nyilatkozott, hogy igyekszik megszerezni a bizonyítványt, a parlament.hu-ra feltöltött életrajza szerint egyelőre az A típusú vizsgáig jutott. Ahogy a felsoroltak képviselők mindegyike, ő is már legalább öt éve abszolvált.

Van, aki idén felvételizik

Demeter Márta (MSZP) honvédelemmel foglalkozó politikus újoncként került be az országgyűlésbe. A parlament honlapja szerint középfokú a legmagasabb iskolai végzettsége, de életrajzában azt találtuk, hogy 2001 és 2004 között a Gábor Dénes Főiskola műszaki informatika szakán biztonságszervező szakirányra, majd 2012-től a Zsigmond Király Főiskola politológia szakára járt, ebben a hónapban záróvizsgázik.

Egyébként ő a 106 ezer felvételiző egyike, aki várja az idei ponthatárhúzást: jelentkezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem biztonság- és védelempolitika szakára. A parlament újoncainak végzettségéről itt írtunk.

Cikksorozatunk második részében a képviselők nyelvtudásával foglalkozunk majd.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Szándék van a kulturális dolgozók béremelésére, de konkrét időpont vagy vállalás továbbra sincs

Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.

Hogyan tudsz átkerülni fizetős képzésről államira?

Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.