Kik vehetik fel a kamatmentes diákhitelt?

Nagy lehetőség, hogy kamatmentes a Diákhitel2 - hangoztatta a Diákhitel Központ marketing- és kommunikációs igazgatója az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorában.

  • MTI
Stiller Ákos

Imre Zita közölte, hogy ezt a konstrukciót azok vehetik igénybe, akiket önköltséges képzésre vettek fel. Tavaly szeptemberig 2 százalékos volt a kamata, azonban már ezt is eltörölték - tette hozzá.

A 2,3 százalékos kamatú Diákhitel1-et állami ösztöndíjas hallgatók szintén igényelhetik. Az összeg szabadon felhasználható, míg a Diákhitel2-t tandíjra lehet fordítani. A Diákhitel1 korábbi havi maximuma 50 ezer forint volt, ami 70 ezerre emelkedett, így egy tanévre 700 ezer forint kérhető - ismertette a marketing- és kommunikációs igazgató.

Imre Zita arra is kitért, hogy míg korábban 40 éves korig lehetett diákhitelt igényelni, most már 45 éves korig van erre lehetőség. A két gyermeket vállaló nők fennálló hiteltartozásának felét, a három vagy több gyermeket vállalóknak a teljes összeget elengedik - közölte.

A marketing- és kommunikációs igazgató azt mondta, hogy az igényléshez nem érdemes bemenni az ügyfélszolgálati irodába, az adminisztratív teendőket ugyanis online is el lehet intézni.

A nyolc legfontosabb kérdés és válasz a diákhitelről

Kik vehetik fel a szabadon felhasználható diákhitel1-et? Összegyűjtöttünk minden fontos információt a leendő elsőéveseknek. Ki veheti fel? A hitelt felveheti állami ösztöndíjas és önköltséges képzésen tanuló hallgató is felveheti, akár nappali, akár esti, akár levelező tagozaton vagy távoktatásos formában tanul. Mennyi ideig igényelhető? A diákhitelt 11 tanulmányi félévre lehet felvenni, egy szemeszterben legfeljebb 5 tanulmányi hónapra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.