Úgy tűnik, a rektorok többsége beletörődött a kormány felsőoktatási integrációs terveibe. Van, ahol már a "beolvadási szándéknyilatkozatot" is aláírták, máshol továbbra sem hajlandóak feladni az önállóságot. Június 30-ig kellett leadni az intézményfejlesztési terveket az erőforrás-minisztériumnak, a végső döntés a kormányé. A rektorok szeptemberre várják az első visszajelzéseket.
„Beolvadási szándéknyilatkozatot” írt alá a Szolnoki Főiskola és a Budapesti Gazdasági Főiskola, a dokumentum alapján a szolnoki intézmény a BGF karaként működne tovább – tudta meg az eduline. Túróczi Imre, a Szolnoki Főiskola rektora azt mondta, az erőforrás-minisztériumban kidolgozott „pólusprogram” - amely a két intézményt a közép-magyarországi pénzügyi-gazdasági felnőttképzési pólushoz sorolja - alapján szoros együttműködésre készülnek, de még nem tudják, hogy ez végül integrációt vagy lazább kapcsolatot jelent-e majd.
„Megkönnyíti a két intézmény integrációját, hogy mindkettő számára fontosak a gazdaságtudományi képzések” – mondta Sándorné Kriszt Éva, a BGF rektora. A főiskolának sem jött jól a keretszámvágás, a gazdasági alapszakokra összesen 250 ösztöndíjas helyet különített el a kormány januárban, ennek harminc százalékát kapták meg – ennek ellenére az országosnál kisebb mértékben csökkent a jelentkezők száma.
„A képzési profilunk bővülhetne a Szolnoki Főiskola műszaki képzéseivel, és vidéken is indulhatnának olyan új szakok, amelyekre regionális igény van. Más intézménnyel nem tárgyalunk szoros együttműködésről” – tette hozzá a rektor.
| Pólusok helyett zónák |
Áprilisban szivárgott ki a felsőoktatás fejlesztéspolitikai irányairól szóló, még készülő kormányhatározat háttértanulmánya, amely ún. felsőoktatási fejlesztési pólusok kialakítását írja elő. A tervezetben az áll, hogy egy képzési profil legfeljebb 3-5 helyen lehet jelen az országban, a regionális központok azonban mindenképpen megmaradnának. A dokumentum egyik kérdéses pontja a Budapesti Corvinus Egyetem sorsa volt - az első változatok ugyanis még azzal számoltak, hogy a budai karok a Szent István Egyetemhez, a társadalomtudományi, a közgazdaság- és gazdálkodástudományi kar pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez kerülnének. Az eduline birtokába került legutóbbi változatban a Corvinus összes kara egy "felsőoktatási zónában" szerepel. A pólusprogramról itt, a zónákról pedig itt olvashattok, a rektorok véleményét pedig itt ismerhetitek meg. |
A Szolnoki Főiskola sem egyeztet más felsőoktatási intézménnyel az integrációról – pedig az eduline információi szerint a Budapesti Corvinus Egyetem vezetői korábban tárgyaltak a Szolnoki Főiskola rektorával. Mészáros Tamás, a Corvinus volt rektora decemberben azt mondta, a turizmus szakot például szívesen „leadná Szolnokra”. Úgy tudjuk, év elején a Szent István Egyetem és a Debreceni Egyetem is szóba került lehetséges partnerként, elsősorban a vidékfejlesztési képzések miatt. Erről, illetve a vidéki főiskolák és az államtitkárság közötti egyeztetésekről itt olvashattok.
Dunaújvárosi Főiskola: nem kell integráció, együttműködünk
„A koncepció nem tartalmaz integrációs kényszert. Mi hosszabb távon is fenn tudjuk tartani magunkat, így önállóságunk megtartása mellett törekszünk együttműködésre” – mondta András István, a Dunaújvárosi Főiskola újonnan megválasztott rektora az eduline-nak.
A főiskola csatlakozott a közép-dunántúli együttműködési zónához, amely a DF-en kívül a Pannon Egyetemet és a Kaposvári Egyetemet tömöríti. A három intézmény szerencsés helyzetben van, kevés az átfedés a szakok között, ezért jelentősebb konfliktusok nélkül tudják összehangolni a képzési kínálatot.
„Megerősítjük a műszaki és az informatikai képzési területet, és gépészmérnöki mesterszak indítását kezdeményezzük. Kaposváron és Székesfehérváron lenne az alapképzés, informatikai mester- és doktori képzés pedig a Pannon Egyetemen folyna. A Kaposvári Egyetem angol nyelvű közgazdászképzést is indít, elsősorban külföldi hallgatók számára. A pedagógusképzés területeit pedig elosztjuk” – mondta András István.
A főiskolát az erőforrás-minisztériumban elkészített felsőoktatási fejlesztési tervezet az Óbudai Egyetemmel és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel sorolta egy pólusba, az ötlet azonban nem aratott nagy sikert, a rektor szerint egyértelmű, hogy az együttműködési zónákat regionális szempontok szerint kell meghatározni.
Nyíregyháza, Baja: ki mit akar?
A Nyíregyházi Főiskola is önálló akar maradni, bár egyeztettek a Debreceni Egyetemmel, és az erőforrás-minisztérium korábbi tervezete is egy pólusba sorolta a két intézményt. „Azért döntöttünk az önállóság mellett, mert a beiskolázási körzetünkben lévő leszakadó, hátrányos helyzetű kistérségek és ezek lakossága eltérő feladatot jelölnek ki” – mondta Jánosi Zoltán, a főiskola rektora, aki továbbra is a pedagógusképzést és a műszaki szakokat erősítené.
Hasonló a helyzet a bajai Eötvös József Főiskolán is. Az intézmény főtitkára, Pálity Ibolya kérdésünkre azt válaszolta, mindent megtesznek azért, hogy „önállóan, részben önállóan, legutolsó sorban integráltan fennmaradhasson az intézmény”, a kormányzati szándék azonban keresztülhúzhatja a terveiket. Úgy tudja, az intézményvezetők szeptemberben kapnak majd visszajelzést a minisztériumtól.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
