Úgy tűnik, a rektorok többsége beletörődött a kormány felsőoktatási integrációs terveibe. Van, ahol már a "beolvadási szándéknyilatkozatot" is aláírták, máshol továbbra sem hajlandóak feladni az önállóságot. Június 30-ig kellett leadni az intézményfejlesztési terveket az erőforrás-minisztériumnak, a végső döntés a kormányé. A rektorok szeptemberre várják az első visszajelzéseket.
„Beolvadási szándéknyilatkozatot” írt alá a Szolnoki Főiskola és a Budapesti Gazdasági Főiskola, a dokumentum alapján a szolnoki intézmény a BGF karaként működne tovább – tudta meg az eduline. Túróczi Imre, a Szolnoki Főiskola rektora azt mondta, az erőforrás-minisztériumban kidolgozott „pólusprogram” - amely a két intézményt a közép-magyarországi pénzügyi-gazdasági felnőttképzési pólushoz sorolja - alapján szoros együttműködésre készülnek, de még nem tudják, hogy ez végül integrációt vagy lazább kapcsolatot jelent-e majd.
„Megkönnyíti a két intézmény integrációját, hogy mindkettő számára fontosak a gazdaságtudományi képzések” – mondta Sándorné Kriszt Éva, a BGF rektora. A főiskolának sem jött jól a keretszámvágás, a gazdasági alapszakokra összesen 250 ösztöndíjas helyet különített el a kormány januárban, ennek harminc százalékát kapták meg – ennek ellenére az országosnál kisebb mértékben csökkent a jelentkezők száma.
„A képzési profilunk bővülhetne a Szolnoki Főiskola műszaki képzéseivel, és vidéken is indulhatnának olyan új szakok, amelyekre regionális igény van. Más intézménnyel nem tárgyalunk szoros együttműködésről” – tette hozzá a rektor.
| Pólusok helyett zónák |
Áprilisban szivárgott ki a felsőoktatás fejlesztéspolitikai irányairól szóló, még készülő kormányhatározat háttértanulmánya, amely ún. felsőoktatási fejlesztési pólusok kialakítását írja elő. A tervezetben az áll, hogy egy képzési profil legfeljebb 3-5 helyen lehet jelen az országban, a regionális központok azonban mindenképpen megmaradnának. A dokumentum egyik kérdéses pontja a Budapesti Corvinus Egyetem sorsa volt - az első változatok ugyanis még azzal számoltak, hogy a budai karok a Szent István Egyetemhez, a társadalomtudományi, a közgazdaság- és gazdálkodástudományi kar pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez kerülnének. Az eduline birtokába került legutóbbi változatban a Corvinus összes kara egy "felsőoktatási zónában" szerepel. A pólusprogramról itt, a zónákról pedig itt olvashattok, a rektorok véleményét pedig itt ismerhetitek meg. |
A Szolnoki Főiskola sem egyeztet más felsőoktatási intézménnyel az integrációról – pedig az eduline információi szerint a Budapesti Corvinus Egyetem vezetői korábban tárgyaltak a Szolnoki Főiskola rektorával. Mészáros Tamás, a Corvinus volt rektora decemberben azt mondta, a turizmus szakot például szívesen „leadná Szolnokra”. Úgy tudjuk, év elején a Szent István Egyetem és a Debreceni Egyetem is szóba került lehetséges partnerként, elsősorban a vidékfejlesztési képzések miatt. Erről, illetve a vidéki főiskolák és az államtitkárság közötti egyeztetésekről itt olvashattok.
Dunaújvárosi Főiskola: nem kell integráció, együttműködünk
„A koncepció nem tartalmaz integrációs kényszert. Mi hosszabb távon is fenn tudjuk tartani magunkat, így önállóságunk megtartása mellett törekszünk együttműködésre” – mondta András István, a Dunaújvárosi Főiskola újonnan megválasztott rektora az eduline-nak.
A főiskola csatlakozott a közép-dunántúli együttműködési zónához, amely a DF-en kívül a Pannon Egyetemet és a Kaposvári Egyetemet tömöríti. A három intézmény szerencsés helyzetben van, kevés az átfedés a szakok között, ezért jelentősebb konfliktusok nélkül tudják összehangolni a képzési kínálatot.
„Megerősítjük a műszaki és az informatikai képzési területet, és gépészmérnöki mesterszak indítását kezdeményezzük. Kaposváron és Székesfehérváron lenne az alapképzés, informatikai mester- és doktori képzés pedig a Pannon Egyetemen folyna. A Kaposvári Egyetem angol nyelvű közgazdászképzést is indít, elsősorban külföldi hallgatók számára. A pedagógusképzés területeit pedig elosztjuk” – mondta András István.
A főiskolát az erőforrás-minisztériumban elkészített felsőoktatási fejlesztési tervezet az Óbudai Egyetemmel és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel sorolta egy pólusba, az ötlet azonban nem aratott nagy sikert, a rektor szerint egyértelmű, hogy az együttműködési zónákat regionális szempontok szerint kell meghatározni.
Nyíregyháza, Baja: ki mit akar?
A Nyíregyházi Főiskola is önálló akar maradni, bár egyeztettek a Debreceni Egyetemmel, és az erőforrás-minisztérium korábbi tervezete is egy pólusba sorolta a két intézményt. „Azért döntöttünk az önállóság mellett, mert a beiskolázási körzetünkben lévő leszakadó, hátrányos helyzetű kistérségek és ezek lakossága eltérő feladatot jelölnek ki” – mondta Jánosi Zoltán, a főiskola rektora, aki továbbra is a pedagógusképzést és a műszaki szakokat erősítené.
Hasonló a helyzet a bajai Eötvös József Főiskolán is. Az intézmény főtitkára, Pálity Ibolya kérdésünkre azt válaszolta, mindent megtesznek azért, hogy „önállóan, részben önállóan, legutolsó sorban integráltan fennmaradhasson az intézmény”, a kormányzati szándék azonban keresztülhúzhatja a terveiket. Úgy tudja, az intézményvezetők szeptemberben kapnak majd visszajelzést a minisztériumtól.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
