Különleges külföldi ösztöndíj: így szerezhettek diplomát Indiában

Indiai alap-, mester- és doktori képzésekre, illetve posztdoktori tanulmányokra jelentkezhettek szinte minden tudományterületen: a pályázati határidő március 3.

  • Eduline
shutterstock

Magyarországról két hallgató utazhat ki, a kiválasztásnál előnyt élveznek azok, akik még soha nem tanultak Indiában - feltétel az angolnyelv-tudás.

Az ösztöndíj fedezi a tandíjat és az összes kötelező egyetemi költséget, illetve tartalmazza a lakhatási támogatást (havonta 19-21 ezer forint), a ''zsebpénzt'' a képzés teljes idejére (havonta 23-32 ezer forint), az eseti kiadásokat egy bizonyos összeghatárig (21-67 ezer forint), és a szakdolgozat/disszertáció megírásának támogatását (30-43 ezer forint) is. A pontos összeg a képzési szintjétől is függ.

Három képzést, illetve egyetemet adhattok meg, ahol szívesen tanulnátok. Elképzelhető, hogy másik intézményt ajánlanak fel: ekkor természetesen választhattok, hogy elfogadjátok-e az ösztöndíjat. Az egyetemek listáját itt találjátok.

Ha doktori vagy posztdoktori képzésre jelentkeztek, a kutatási területetekről is kell egy leírást csatolnotok, művészeti képzés esetén pedig az előadásaitokról készült videó- vagy hangfelvételt. A jelentkezéshez, amelyet két példányban kell benyújtani az indiai nagykövetségen, csatolnotok kell egy igazolást az egészségügyi alkalmasságról is. A részleteket itt találjátok, további külföldi ösztöndíjakról pedig itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István