A hét hírei: a 2013-as egyetemi világrangsortól az átszabott nyelvvizsgákig

Nyilvánosságra hozták a legfrissebb egyetemi világrangsort, kiderült, milyen állásra és mekkora fizetésre számíthatnak azok, akik az érettségi után nem tanulnak tovább, és összegyűjtöttük, hogyan változnak az írásbeli szabályai a legnépszerűbb nyelvvizsgaközpontokban. Íme, a hét hírei.

  • Eduline

Fazekas István
Megvan, mikor kezdődhet az új tanév

2013. szeptember 2-án, hétfőn kezdődne a 2013/2014-es tanév, amely 2014. június 13-ig tartana - derül ki a tanév rendjéről szóló előterjesztésből. A legfontosabb dátumokat itt találjátok.

Milyen állást lehet találni érettségivel?

Egy év alatt tizenötezerrel esett vissza az egyetemre, főiskolára jelentkezők száma – de mit csinálnak azok, akik nem tanulnak tovább? El lehet-e helyezkedni egy „sima érettségivel”? Mennyit lehet keresni? És lehet-e karriert építeni diploma vagy szakma nélkül? A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Hogyan változnak a nyelvvizsgák?

Több nyelvvizsgaközpont változtatott az írásbeli vizsga felépítésén: az Euroexamnél rövidebb lesz a feladatsor, az Origó a szóbelin módosított. Van, ahol az árak változtak. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Meglepetést okozott az egyetemi világrangsor

Megjelent a leideni egyetem 2013-as felsőoktatási világrangsora, amelyet az intézményekben dolgozó oktatók és kutatók publikációinak száma és idézettsége alapján állítanak össze évről évre. A húsz legjobb egyetem közül csupán egy európai, de - meglepő módon - az sem brit. A Cambridge és az Oxford helyett a svájci École Polytechnique Fédérale de Lausanne érte el a legtöbb pontot. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.