Tényleg furcsa döntést hozott a kormány: miért csak az anyák tartozását engedik el?

Aggályos az ombudsman szerint, hogy csak két- vagy háromgyerekes nőknek engedik el a diákhitel-tartozást, a kedvezmény Székely László szerint az apáknak is járna.

  • Eduline
Stiller Ákos

A Napi.hu azt írja, nem felel meg az egyenlő bánásmód alkotmányos követelményének a hallgatói hitelszerződésről szóló kormányrendeletnek az a része, amely a diákhitel-tartozással rendelkező nőket. Orbán Viktor kormányfő még tavaly májusban jelentette be, hogy a kétgyermekes nők tartozásának 50 százalékát, a háromgyermekesek teljes tartozását elengedik.

Székely László ombudsman szerint azonban nincs alkotmányos indoka annak, hogy a gyereket nevelő édesapa miért nem veheti igénybe a támogatást egyedülálló szülőként, szemben azzal az esettel, amikor az egyedülálló anyának jár ez a kedvezmény.

Túl liberális lehet a kormánynak az új NAT? Csúszhat a tanterv bevezetése

Még távolról sincs kész az új Nemzeti alaptanterv (NAT) koncepciója, amit hétfőn kapott kézhez az Emberi Erőforrások Minisztériuma - értesült a Népszava. A lapnak több - az új NAT fejlesztésében részt vevő - szakember azt mondta, ez egy kétéves projekt, ami csak tavaly ősszel indult.

Az ombudsman álláspontja szerint az a megoldás felelne meg az egyenlő bánásmód követelményének, amely szerint ha az anyának már nincs vagy nem is volt tartozása, de az apának van, akkor az apa esetében is igényelhető legyen a támogatás.

Ők szabadulhatnak meg a diákhiteltől: itt vannak a 2018-as változások

Kik búcsúzhatnak el a diákhitel-tartozásuktól 2018-ban? Mutatjuk, milyen változások lépnek életbe január 1-jén. Jövő év elejétől számos változás lép életbe. Így vissza nem térítendő állami kamattámogatásként elengedik a diákhitel tartozás felét azoknak a nőknek, akiknek 2018. január 1-jét követően születik meg második gyermekük, a harmadik vagy további gyermek megszületése esetén pedig a teljes tartozásukat elengedik.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.