Június 1-től módosultak az állami ösztöndíj feltételei: lerövidült a kötelező hazai munkaviszony ideje, a diplomát azonban továbbra is a képzési idő másfélszerese alatt kell megszerezni. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a kötelezettségekről, kivételekről, felmentésekről.
Mi az a hallgatói nyilatkozat?
A hallgatói szerződés új neve: az állami ösztöndíjas hallgatók ebben vállalják, hogy a végzést követően itthon "dolgozzák le" a képzési idejüket, és maximum a képzési idő másfélszerese alatt megszerzik a diplomát.
Mennyi ideig kell itthon dolgozni?
A tanulmányokkal megegyező ideig: ez a korábbi hallgatói szerződéshez képest könnyítés, mivel eredetileg a képzési idő kétszeresét kellett volna itthon ledolgozniuk a hallgatóknak. Egy szemeszter öt hónapnak, vagyis 150 napnak felel meg, ami egy hat féléves képzés esetében 900 nap hazai munkaviszonyt jelent.
A teljesítésbe beleszámít a magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál végzett munka, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, a magyar joghatóság alatt végzett vállalkozási tevékenység, illetve az az időszak, amikor álláskeresési járadékot, terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási segélyt vagy gyermekgondozási díjat kaptok.
A hazai munkaviszony időtartamába kétszeres szorzóval számít bele az önkéntes katonai szolgálat, illetve a határon túli magyarok esetében a származási országban létesített munkavégzésre irányuló jogviszony.
A diákmunka is beleszámít a ledolgozandó időbe?
Ha még nincs diplomátok, a tanulmányok alatt végzett munka nem számít bele a ledolgozandó időbe. Ha azonban mesterképzésen folytatjátok a tanulást, az egyetem mellett vállalt munka már számít. Ugyanez a helyzet, ha két képzésre jártok párhuzamosan: ha az egyiken már végeztetek, a másikon azonban még tanultok, és közben állásotok is van, azzal is csökken a ledolgozandó idő. Igaz, ha két képzést végeztek el, kétszer annyi ideig kell itthon maradni, mint ha egy szakon diplomáztatok volna.
Rögtön a diplomázás után el kell kezdeni a "törlesztést"?
Nem: az oklevél megszerzését követő húsz éven belül kell teljesítenetek a követelményt, akár több részletben. A lényeg, hogy a végén meglegyen a három-hat év itthoni munkaviszony.
Mi történik, ha inkább külföldön vállalok munkát?
Ha nem dolgoztok elég ideig itthon, vissza kell fizetnetek a már „ledolgozott" napokkal csökkentett ösztöndíj inflációval megnövelt összegét. Tehát ha a 900 napból 500 napot dolgoztatok Magyarországon, akkor csak a fennmaradó 400 napra arányosan eső ösztöndíj összegét kell visszafizetnetek. A KSH által megállapított infláció mértéke minden évben csak a fennmaradó („még le nem dolgozott") összeget növeli, amiről évente küld értesítést küld a nyilvántartó hatóság.
Mi van, ha meggondolom magam?
Ha alap- és mesterképzésen, illetve felsőoktatási szakképzésen az első aktív félév után, illetve osztatlan mesterképzésen a második aktív félév után hagyjátok félbe a tanulmányaitokat, nem kell fizetnetek. Ez újdonság a hallgatói szerződéshez képest.
Mi történik, ha nem szerzem meg időben az oklevelet?
Ha a képzési idő másfélszerese alatt nem szerzitek meg a diplomát, a képzés költségének ötven százalékát kell visszafizetnetek.
Kiskapu?
Van: a "túlfutók" kérhetik, hogy az állami ösztöndíjas féléveknek megfelelő időtartamú hazai munkaviszonyt vegyék figyelembe - vagyis fizetés helyett hazai munkahelyen "ledolgozhatják" a képzési időt.
Más kivétel nincs?
De van: minden kötelezettség alól mentesülnek azok, akik legalább három gyermeket szülnek. Megváltozott munkaképesség, tartós betegség, baleset, szülés, kettő vagy több gyermek nevelése (csak az egyik szülő számára) vagy más váratlan ok miatt lehet kérelmezni, hogy a kötelezettségeket részben vagy egészben tekintsék teljesítettnek.
Mi van azokkal, akik 2012-ben kezdték az egyetemet?
Rájuk is az új szabályok vonatkoznak.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
