Ezt kell vállalni az állami ösztöndíjért: 10 kérdés és válasz a hallgatói nyilatkozatról

A beiratkozáskor kell aláírniuk az állami ösztöndíjasoknak a hallgatói nyilatkozatot, amelyben két feltételt vállalnak - ha nem teljesítik őket, több százezer forintot kell fizetniük. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

  • Eduline
Állami ösztöndíj: ha sokat csúsztok a képzéssel, egy részét vissza kell fizetnetek
Shutterstock

Kinek kell aláírnia a nyilatkozatot?

A hallgatói nyilatkozatot (korábbi nevén hallgatói szerződést) minden elsőévesnek kötelező aláírnia a beiratkozáskor, ha állami ösztöndíjasként szeretné elkezdeni a tanulmányait. Ez érvényes a nappali, esti vagy levelező munkarendben tanulókra, az alap-, osztatlan és mesterszakosokra, illetve a felsőoktatási szakképzésben részt vevőkre is.

Ha szeptemberben önköltséges helyre kerültök be, de később a tanulmányi eredményetek révén sikerül állami ösztöndíjas helyet szereznetek, szintén alá kell írnotok a nyilatkozatot: ebben az esetben a nyilatkozatban szereplő vállalások csak az államilag támogatott félévekre vonatkoznak. Könnyebb lesz elveszíteni az államis helyet.

Mi az a két feltétel, amelyet teljesíteni kell?

Az egyik, hogy a képzési idő másfélszerese alatt meg kell szereznetek a diplomát - a passzív félévek ebbe nem számítanak bele -, a másik pedig, hogy a végzést követő húsz évben legalább az állami ösztöndíjas tanulmányaitoknak megfelelő ideig hazai munkaviszonyban dolgoztok.

Ha szakot váltotok, az első feltétel szempontjából újrakezdődik a számolás, és ugyanúgy a képzési idő másfélszerese áll majd a rendelkezésetekre a diploma megszerzéséhez. A szakváltásról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok.

Mi történik, ha nem fejezem be időben a képzést?

Akkor a felhasznált állami ösztöndíj összegének felét vissza kell fizetnetek.

Kiskapu?

Van. Ha nyelvvizsga megszerzése érdekében külföldi tanulmányokat folytattok, vagy felnőttképzésben tanuljátok a nyelvet, az oklevélszerzési határidő lejártáig kérelmezhetitek a határidő felfüggesztését, a megfelelő dokumentumok – felnőttképzési szerződés vagy külföldi tanulmányokról szóló jogviszony-igazolás – benyújtásával. Felfüggesztés legfeljebb két évre adható.

Kérhettek részletfizetést vagy akár teljes mentességet is - ha tartós betegség, megváltozott munkaképesség, baleset, szülés, két vagy több gyermek nevelése miatt nem tudtátok megszerezni a diplomát -, illetve kiválthatjátok a visszafizetési kötelezettséget azzal, ha az államis félévekkel megegyező időtartamban bejelentett, hazai munkaviszonyt folytattok. Ezt akár visszamenőlegesen is, de legkorábban a hallgatói jogviszony megszűnéséig kérhetitek - ha tehát az abszolutórium megszerzése után dolgoztatok, akkor ezt az időszakot figyelembe veszik.

Mi történik, ha nem dolgozom itthon elegendő ideig?

Akkor a teljes összeget vissza kell fizetni.

Mit jelent a hazai munkavégzés?

Adott ideig bejelentett, hazai munkaviszonnyal kell rendelkeznetek (vállalkozók is lehettek, a lényeg csak annyi, hogy bejelentett legyen a munkaviszony). Egy félév öt hónapnak, 150 napnak számít, tehát egy hároméves alapképzésért legalább 900 napot kell itthon dolgoznotok a diplomázást követő húsz évben. Azt nem határozzák meg, hogy a húsz éven belül mikor kell teljesítenetek a hazai munkavégzést, vagyis nem kell rögtön a diplomázás után elkezdeni a "ledolgozást", és az sem feltétel, hogy folyamatos legyen.

Minden infó elsőéveseknek

Egyetemi kisokos gólyáknak: első rész, második rész.

A 2015/2016-os tanév legfontosabb dátumai.

Ilyen ösztöndíjakra pályázhattok gólyaként.

Nem olcsó mulatság az egyetemi évkezdés.

Mennyibe kerülnek a kollégiumok?

Ennyiért bérelhettek lakást az egyetemvárosokban.

A legfontosabb kérdések és válaszok a diákhitelről.

Ilyen gólyatáboroknak bulizhattok.

Hét hiba, amelyet minden elsőéves elkövet.

Nem vettek fel? Így lehet szuper a következő évetek.

Az egyetem mellett végzett munka is beleszámít?

Ha már az első képzés alatt is dolgoztok, az nem számít bele, de az alapszakot a mesterképzés alatt már elkezdhetitek ''ledolgozni''. Ugyanez vonatkozik a párhuzamosan végzett szakokra is: az első diploma megszerzése után vállalt munkával már csökkentitek a ledolgozandó időt.

Ha két alapképzést végzek egyszerre, az egynek számít?

Nem, ugyanis nem az eltelt idő, hanem az igénybe vett állami félévek száma alapján számolnak. Ha tehát párhuzamosan végeztek két - államilag támogatott - alapképzést, és mondjuk négy éven belül megszerzitek mindkét diplomát, akkor nem négy évet, hanem hatot kell "ledolgoznotok" - hiszen mindkét alapszakon három-három évig tanultatok állami ösztöndíjasként.

Van kivétel?

Igen, a hitéleti képzésen tanuló állami ösztöndíjasok nem kötelesek ledolgozni a képzési időt, és más szabályok vonatkoznak rájuk akkor is, ha kicsúsznak a képzési időből. Az önkéntes katonai szolgálat időszaka duplán számít bele a ledolgozandó időszakba.

A szomszédos államokban élő magyarok a származási országban és Magyarországon is teljesíthetitek a kötelezettséget.

Mi van, ha nem találok munkát?

Ha álláskeresési járadékot kaptok, azt az időszakot is beszámítják. Emellett a csecsemőgondozási díj (CSED), a gyermekgondozási segély (GYES) és a gyermekgondozási díj (GYED) folyósításának ideje is számít.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.