Az ELTE sokrétűen törekszik a szexuális erőszak megelőzésére
Ismét a közbeszéd tárgya lett az ELTE gólyatáboraiban történt nők elleni erőszakos esetek, az egyetem azonban egy háttérbeszélgetésen ismertette, hogy milyen megelőző programokat dolgozott ki.
eduline/mti
Youtube
A közelmúltban Galántai Tamás ismét a hírekbe került, az ELTE TÓK hallgatói önkormányzatának egykori elnöke, aki tudott a 2014-es gólyatáborban nemi erőszakot elkövető K. Sándor Szilárd előéletéről, bekamuzott egy diplomát egy szigethalmi iskolában, ahol napközis nevelőtanári állásban dolgozott. Dimplomája azért sem lehetett, mert az egyetem felfüggesztette.
Az ELTE vezetésének más okból is kellemetlen időszakot kell most menedzselnie, április elején mutatják be a Friss Hús Rövidfilmfesztiválon a Gólyatábor című filmet, mely történetvezetése kísértetiesen hasonlít az ELTE jogász gólyatáborában 2013-ban történt nemi erőszak esetéhez, mikor a hökös vezetés rábírta a sértett lányt, hogy mégse tegyen feljelentést.
A péntek délutántartott háttérbeszélgetésen Nagy Marianna egyetemi tanár, a kar oktatási és tanulmányi ügyekért felelős dékánhelyettese emlékeztetett, hogy mintegy másfél év telt el azóta, hogy több, gólyatábori erőszakkal kapcsolatos ügyre is fény derült a felsőoktatási intézményben. Azt mondta, hogy az esetek "sokkos helyzetet" okoztak a karon, ezért olyan intézkedéscsomagot próbáltak alkotni, amely segít megelőzni az erőszak minden formáját.
Tájékoztatása szerint az ELTE ÁJK gólyatáborát úgynevezett orientációs napok váltották fel. A programot nem vidéki helyszínen tartják, hanem a kar budapesti épületében, és annak lebonyolítása során nem csupán információátadásra, hanem értékközvetítésre is törekszenek. Megerősítették a karon a mentorok helyzetét. Ők olyan oktatók és hallgatók, akik a frissen bekerült egyetemisták beilleszkedését segítik. A kar a közbeszéd témájává kívánja tenni az erőszak elleni küzdelmet, együttműködik különböző civil szervezetekkel, valamint úgynevezett jogklinikát működtet a párkapcsolati erőszakról - sorolta az intézkedéseket a dékánhelyettes.
Nagy Marianna kiemelte: az ELTE ÁJK egy társadalmi párbeszédnek próbál az élére állni annak érdekében, hogy kevesebb erőszakos cselekmény történjen a jövőben. Hozzátette:, hogy hibásnak bizonyult az a - még a kilencvenes években kialakult - gyakorlat, amely teljes mértékben a hallgatói önkormányzatokra (hök) bízta a gólyatáborok megszervezését.
Kiss Valéria tanársegéd, a mentorprogram társelnöke hangsúlyozta, hogy bár az orientációs napok lebonyolításában is fontos szerepet tölt be a hök, minden programelemet a dékán hagy jóvá. Kiemelte, hogy a 2014 őszén lezajlott események után pozitív folyamatok indultak el a karon, és mára érezhető változás állt be annak szervezeti kultúrájában. Az oktatói mentorprogramról szólva Kiss Valéria elmondta, hogy annak három fő eleme van: egyéni beszélgetések a hallgatókkal, tanulással kapcsolatos képességfejlesztés, valamint kötetlen csapatépítő rendezvények lebonyolítása.
MTI / Varga György
László Noémi, az ELTE ÁJK tanácsadó pszichológusa arról beszélt, hogy ő mentálhigiénés támogatást nyújt a hallgatóknak 2015 januárja óta. Ennek során szorosan együttműködik a mentorprogrammal - fűzte hozzá. Szolgáltatásának alapja az egyéni pszichológiai tanácsadás: bármilyen problémával fordulhatnak hozzá az egyetemisták. Elmondta, hogy sokan tanulmányi kérdésekkel keresik fel, de társas kapcsolati, párkapcsolati és családi nehézségekkel úgyszintén szembesül.
A Kaposvári Törvényszék 2015. november 23-án nem jogerősen kilenc év börtönre súlyosbította K. Sándor SZilárd büntetését, aki a fonyódligeti gólyatáborban erőszakolt meg egy lányt. Az ügyben azért nem született jogerős ítélet, mert másodfokon a Kaposvári Törvényszék az első fokon eljáró Fonyódi Járásbíróság korábbi, hét és fél év börtönt kiszabó döntéséhez képest K. Sándor Szilárdot nemcsak szexuális erőszak bűntettében mondta ki bűnösnek, hanem személyes adattal visszaélés vétségében is - ugyanis számos fényképet készített az erőszakos esetről. Az ügyben a Pécsi Ítélőtábla hoz majd jogerős ítéletet.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
