Barátságok, bulik és felejthetetlen élmények: öt ok, ami miatt megéri gólyatáborba menni

Hamarosan megjönnek az üzenetek, arról hogy hol és mikor lesz az egyetemetek gólyatábora. Ha titeket is felvettek idén, akkor az első szemeszter előtt ti is együtt bulizhattok a leendő szaktársaitokkal.

  • Eduline
eduline

1. Már itt elkezdhetsz ismerkedni. A gólyatáborokban olyan barátságok és kapcsolatok alakulnak, amik az egész egyetem alatt végigkísérhetnek.

2. A híresztelésekkel és a legendákkal szemben, nincsen erőszakos alkoholfogyasztás vagy megalázó feladatok. A gólyatábor csak pár nap a jövőbeli szaktársaiddal és a felsőbb évesekkel.

3. Sok egyetemen gyakorlati tapasztalatot is szerezhetsz, mellyel szeptemberben nem lesz majd gond megkezdeni az alapozó tárgyakat. Olyan tudást szerezhettek, mely elengedhetetlen lehet a későbbiekben. Sok egyetemen felkészülést biztosítanak sok tárgyból a gólyáknak, már a tábor ideje alatt.

Ezeken a képeken röhög az internet: több mint hetvenezren élnek így szeptembertől

Bekerültetek valamelyik egyetemre vagy főiskolára? Ezeket a mémeket érdemes megnézni.

4. A gólyatáborban hasznos információkat kaphatsz az egyetemről, az oktatókról és a rád váró kihívásokról. Minderről a felsőbb évesek nagyon sokat tudnak mesélni.

5. Az első hét az egyetemen ismerősök nélkül unalmas és ijesztő lehet, de ha a gólyatáborban már megismered a gólyák többségét, akkor nem idegen arcok között kell eltöltened a szeptembert.

Sokan mondják, hogy a gólyatábor egy felejthetetlen élmény, és igazuk is van. Persze, ha éppen nem tudtok elmenni akkor sem maradtok ki semmiből, de egy független környezetben távol az egyetemtől mégiscsak más a helyzet.

Gólyatáborkörkép: megvan, hol buliznak a szegedi, pécsi és debreceni elsőévesek

Múlt héten kihirdették a 2018-as felvételi ponthatárokat, közel hetvenezer elsőéves került be az egyetemekre és főiskolákra. Az augusztus - a pótfelvételi mellett - a gólyatáboroké. Utánajártunk, a nagy vidéki tudományegyetemek hol és mikor tartják a gólyatáborokat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.