Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A valóságtól elrugaszkodott a bérigényük a magyar frissdiplomásoknak: nettó 255 ezer forintot szeretnének kapni, holott 160 ezer forint az átlag.

Számos meglepő eredményt hozott a Deloitte tanácsadócég „Első lépések a munkaerőpiacon” című felmérése. A 2500 hallgató és frissdiplomás véleményét tükröző közép-európai régiós felmérés magyar válaszadói tavaly még a munkabér nagyságát tartották a legfontosabb választási tényezőnek (22 százalékkal), idén viszont már az érdekes és előremutató feladatokat jelölték meg legfőbb prioritásként (17,2 százalékkal). A fizetés nagysága most a második helyre szorult, csak 16,8 százalékot kapott az eredmények szerint.
Bár nem a fizetést tartják a legfontosabbnak, azért igen magasak az elvárásaik. A válaszadó frissdiplomások kezdő bérigénye átlagosan nettó 255 ezer forint, holott a KSH adatai szerint a nettó átlagfizetés itthon 160 ezer forint, egy értelmiségi, nem pályakezdő dolgozó jelenleg átlagosan nettó 210 ezer forintot visz haza.
Nem készít fel az egyetem
A hallgatók úgy érzik, hogy az egyetemeknek szerte a régióban jobban fel kellene készíteniük őket a munka világának kihívásaira és a munkakeresés folyamatára. A megkérdezettek ugyan nem kritizálták a felsőoktatási képzéseket – hiszen úgy gondolják, tanulmányaik során fontos tudásanyaggal gazdagodnak –, mégis úgy érzik, hogy egyre kevésbé felkészültek. 2015-ben a régióban csupán a válaszadók 16%-a vélte úgy, hogy a felsőoktatási intézmény jól felkészíti a munka világára, Magyarországon ez az adat a régiós átlaggal egyenlő. Csupán a litván hallgatók pozitívabbak e tekintetben, ott a válaszadók több mint 41% felkészültnek érzi magát.
Kirobbanó az önbizalmuk
„A magyar válaszadók szerint a hazai munkáltatók részéről elvárt öt legfontosabb képesség a logikus, analitikus gondolkodás, az új kompetenciák gyors elsajátítása, az önálló munkavégzés és döntéshozás, a csapatmunka, illetve a problémamegoldás” - emelte ki Gion Gábor, a Deloitte Zrt. elnök-vezérigazgatója. A közép-európai régió válaszadóira is kirobbanó önbizalom jellemző a saját kompetenciák tekintetében: 75%-uk sorolta magát „jó” és „nagyon jó” kategóriákba, meggyőződésük, hogy kemény munkával előrébb juthatnak jövendőbeli kollégáiknál, 89%-uk szerint pedig egy vonzó és kielégítő munka megszerzéséhez elegendő csupán a személyes elhivatottság, a tapasztalat és a szükséges kvalitások birtoklása. Számukra az a legfontosabb, hogy a leendő munkájuk során új képességeket, képzettségeket tudjanak elsajátítani, a magas fizetés a régióban is a második helyre szorult.
A válaszadók 80 százaléka szerint legfeljebb három hónap elég ahhoz, hogy állást találjon, ami kicsit kevesebb a négy hónapos, valódi átlagnál. Kétharmaduk szerint egy vonzó és kielégítő munka megszerzéséhez elegendő csupán az elhivatottság, a tapasztalat és a szükséges kvalitások birtoklása, a magyar munkaerőpiacra frissen kilépők mégis a leginkább pesszimisták régiós összehasonlításban.
A többség külföldre menne
A megkérdezettek nagy része egy ígéretes munkáért hajlandó lenne elköltözni: többségük (76,6 százalékuk) inkább külföldre menne, kicsit kevesebben az országon belül költöznének (67,1 százalék). Csak a válaszadók 15 százaléka mondta, hogy egyértelműen külföldre menne dolgozni, míg igen magas, 78,8 százalékos hányad inkább csak tanulmányait tervezi külföldön.
A válaszadók többsége multinacionális céghez szerződne, elsősorban az open space munkahely, a home office lehetősége és a rugalmas munkaórák miatt. Különösen érdekes, hogy csak nagyon kevesen (4,2 százalék) mennének startup vállalkozáshoz dolgozni, ahogy saját üzletet is csak elenyészően kevesen (8,2 százalék) indítanának.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).