Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Számos meglepő eredményt hozott a Deloitte tanácsadócég „Első lépések a munkaerőpiacon” című felmérése. A 2500 hallgató és frissdiplomás véleményét tükröző közép-európai régiós felmérés magyar válaszadói tavaly még a munkabér nagyságát tartották a legfontosabb választási tényezőnek (22 százalékkal), idén viszont már az érdekes és előremutató feladatokat jelölték meg legfőbb prioritásként (17,2 százalékkal). A fizetés nagysága most a második helyre szorult, csak 16,8 százalékot kapott az eredmények szerint.
Bár nem a fizetést tartják a legfontosabbnak, azért igen magasak az elvárásaik. A válaszadó frissdiplomások kezdő bérigénye átlagosan nettó 255 ezer forint, holott a KSH adatai szerint a nettó átlagfizetés itthon 160 ezer forint, egy értelmiségi, nem pályakezdő dolgozó jelenleg átlagosan nettó 210 ezer forintot visz haza.
Nem készít fel az egyetem
A hallgatók úgy érzik, hogy az egyetemeknek szerte a régióban jobban fel kellene készíteniük őket a munka világának kihívásaira és a munkakeresés folyamatára. A megkérdezettek ugyan nem kritizálták a felsőoktatási képzéseket – hiszen úgy gondolják, tanulmányaik során fontos tudásanyaggal gazdagodnak –, mégis úgy érzik, hogy egyre kevésbé felkészültek. 2015-ben a régióban csupán a válaszadók 16%-a vélte úgy, hogy a felsőoktatási intézmény jól felkészíti a munka világára, Magyarországon ez az adat a régiós átlaggal egyenlő. Csupán a litván hallgatók pozitívabbak e tekintetben, ott a válaszadók több mint 41% felkészültnek érzi magát.
Kirobbanó az önbizalmuk
„A magyar válaszadók szerint a hazai munkáltatók részéről elvárt öt legfontosabb képesség a logikus, analitikus gondolkodás, az új kompetenciák gyors elsajátítása, az önálló munkavégzés és döntéshozás, a csapatmunka, illetve a problémamegoldás” - emelte ki Gion Gábor, a Deloitte Zrt. elnök-vezérigazgatója. A közép-európai régió válaszadóira is kirobbanó önbizalom jellemző a saját kompetenciák tekintetében: 75%-uk sorolta magát „jó” és „nagyon jó” kategóriákba, meggyőződésük, hogy kemény munkával előrébb juthatnak jövendőbeli kollégáiknál, 89%-uk szerint pedig egy vonzó és kielégítő munka megszerzéséhez elegendő csupán a személyes elhivatottság, a tapasztalat és a szükséges kvalitások birtoklása. Számukra az a legfontosabb, hogy a leendő munkájuk során új képességeket, képzettségeket tudjanak elsajátítani, a magas fizetés a régióban is a második helyre szorult.
A válaszadók 80 százaléka szerint legfeljebb három hónap elég ahhoz, hogy állást találjon, ami kicsit kevesebb a négy hónapos, valódi átlagnál. Kétharmaduk szerint egy vonzó és kielégítő munka megszerzéséhez elegendő csupán az elhivatottság, a tapasztalat és a szükséges kvalitások birtoklása, a magyar munkaerőpiacra frissen kilépők mégis a leginkább pesszimisták régiós összehasonlításban.
A többség külföldre menne
A megkérdezettek nagy része egy ígéretes munkáért hajlandó lenne elköltözni: többségük (76,6 százalékuk) inkább külföldre menne, kicsit kevesebben az országon belül költöznének (67,1 százalék). Csak a válaszadók 15 százaléka mondta, hogy egyértelműen külföldre menne dolgozni, míg igen magas, 78,8 százalékos hányad inkább csak tanulmányait tervezi külföldön.
A válaszadók többsége multinacionális céghez szerződne, elsősorban az open space munkahely, a home office lehetősége és a rugalmas munkaórák miatt. Különösen érdekes, hogy csak nagyon kevesen (4,2 százalék) mennének startup vállalkozáshoz dolgozni, ahogy saját üzletet is csak elenyészően kevesen (8,2 százalék) indítanának.
