Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
A Horvátországból származó Hegedis Dániel szenvedélyes airsoftjátékos, viszont régóta zavarja, hogy az airsofthoz használható játékfegyverek túlnyomó többsége műanyagból készül, kinézetük illúzióromboló, így aztán a játékélménynek sem tesz jót. Az egyetemista fejében már jó ideje motoszkált az ötlet: mi lenne, ha valódi fegyverekből készítenék el a játék kellékeit?
Az airsoft ugyanis nemcsak népszerű játék, hanem óriási üzleti lehetőség is, „csak az Egyesült Államokban 70 millió dollár, azaz több mint másfél milliárd forint éves szinten az airsoftkellékek forgalma, ez a piac ráadásul öt százalékkal növekszik évente” – mondja Hegedis Dániel, akinek ötletét a Pécsiközgáz I. 5LET OUTLET ötletversenyének zsűrijének is támogatásra méltónak ítélte 2013 szeptemberében.
A videót az eszéki Weksflick filmes csapat készítette
A 14 hétig tartó fejlesztési fázisban egy komplett fejlesztőcsapat dolgozott az ötleten: megvizsgálták, melyik célországban miként van lehetőség valódiból átalakított airsoftfegyverek forgalmazására, míg a műszaki szakemberek a gépfegyverek játékfegyverré alakításának technikai vetületét vizsgálták. Miután kiderült, hogy leküzdhetetlen forgalmazási és technikai akadály nincs, következhetett a pénzügyi és marketingtervek kidolgozása – így lett az ötletből csábító üzleti lehetőség, amely tavaly decemberben elnyerte a Simonyi Innovációs Díjat. A projekt nem állt meg itt: több kockázati tőkés látott fantáziát a tervben, így az elmúlt hónapokban potenciális befektetőkkel és forgalmazókkal is tárgyaltak.
A Magyar Honvédség kiképzési céllal például szívesen használná a harc görög istenéről Cratusnak elnevezett, kísértetiesen valósághű, ám teljesen ártalmatlan játékfegyvereket, és átalakítható fegyverekből sincs hiány: százezrével porosodnak a magyar és a szomszédos országok fegyverraktáraiban a nem használt AK47-esek, amelyek őrzése rengeteg pénzt visz el.
Nem szimuláció
Ez csak egy a projektek közül, amelyet a Pécsiközgáz Simonyi Üzlet- és Gazdaságfejlesztési Központja, azaz a Simonyi BEDC indított útjára. A folyamatban persze nemcsak ötletgazdaként vehetnek részt az egyetemisták, hanem fejlesztőként is dolgozhatnak.
A fejlesztők közé tartozik Harkai Patrícia, aki már három különböző projektben vett részt – foglalkozott már integrált családi napközivel, informatikai alkalmazással és kézműves termékekkel is, most pedig a fejlesztőcsapatoknak kialakított, nyugodt munkakörülményeket biztosító „Keltetőt” igazgatja, amely a Simonyi BEDC új fejlesztése.
„Rengeteg mindent tanulunk a gyakorlati órákon, ám azok mind megtörtént eseteken alapulnak, itt viszont az ötletek a semmiből indulnak, és mindent nekünk kell hozzátenni” – mondta a diplomamunkája védése előtt álló, pénzügy szakirányon tanuló hallgató, aki a projektek miatt a marketingbe és a menedzsmentbe is belekóstolt.
Minden élesben
Mindez ráadásul élesben megy. Miután lezárul a 14 hetes fejlesztési fázis, a fejlesztőcsapatnak 3-5 perces videopitchcsel kell meggyőzni a Simonyi BEDC által összehívott kockázati tőkéseket, hogy megéri megfontolni a befektetést. Ez volt élete egyik meghatározó élménye Kiss Richárdnak, aki elsőévesként kapott lehetőséget ötlete kifejlesztésére. Pár oldalon összedobott elképzelése a 14. hét végére 50 oldalas dokumentummá hízott, és bár az egyetemistákat megcélzó partiház ötlete végül nem kapott díjat, a zsűri ugyanis úgy ítélte meg, hogy nem elég globális, a hallgató újra próbálkozott.
Második, Peszt Kornéllal közösen kidolgozott, megvalósítás alatt álló ötlete, a Főnix Ökoközösség éppen globális jellemzőivel nyerte el a 2014 februárjában nemzetközi befektetők bevonásával első alkalommal megrendezett Simonyi International Video Pitch innovációs díját. Egy olyan modellről van szó, amellyel a világ minden táján lehetőség nyílhat a társadalomból kiszorultak újraintegrálására.
A koncepció újszerűsége Kiss Richárd szerint abban rejlik, hogy bár egyes elemei külön-külön léteznek, azokat ilyen komplex formában még senki nem rakta össze: egyetemi hallgatók, vállalkozók és marginalizált emberek összekötésével próbál megoldást nyújtani a társadalomból kiszorultak újraintegrálására és a különböző társadalmi rétegek összehozására. Az ötletből mára konzorcium született, sőt az Egészségügyi Világszervezet is élénk érdeklődést mutat a terv iránt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
