Átalakíthatják az egész magyar felsőoktatást: nem lesznek állami egyetemek?

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egyértelműen a Corvinus-modell kiterjesztéséről beszélt egy rendezvényen a hétvégén - írja a hvg.hu, hozzátéve: információik szerint mindez arról szól, hogy a nehézkes államháztartási intézményi formából előbb-utóbb ki kell "szabadítani" az egyetemeket.

  • Eduline
PTE BTK

A hvg.hu azt írja, bár lesz is egy-két hasonló, a Corvinus alapítványi modelljére épülő intézmény, alapvetően egy másik modellt alkalmazva, úgynevezett alapítói jogokkal rendelkező egyetemeket hoznának létre a mostaniakból.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az intézmények létrehoznák a saját működési szervezetüket, ami a lehet akár egy zrt., egy nonprofit kft., vagy akár egy profitorientált kft. is, ezzel az állam fenntartói szerepe megszűnne - írják, hozzátéve: a piaci modellt követő felállásban a hallgatókkal, illetve akkreditációval "bíró" felsőoktatási intézmény szolgáltatóként, az állam pedig megrendelőként működne, és szerződést kötne egy adott intézménnyel, mondjuk arról, hogy az "leszállít" 150 villamosmérnököt 5 évvel későbbre.

"Rendes" munkavállalók

Hozzáteszik, hogy az új működési modellben az oktatók státusza is megváltozna. A jelenlegi közalkalmazotti jogviszony helyett „rendes” munkavállalókként, a munka törvénykönyvének szabályai szerint foglalkoztatnák őket, ugyanúgy, mint a gazdasági szférában dolgozókat.

A folyamat az oldal információi szerint ugyanakkor nem lesz olyan gyors, mint a Corvinus esetében, és semmiképp nem zárul le 2019-re. Hiszen minden egyes intézménynél külön fel kell majd mérni, hogy mely gazdasági forma lenne a legmegfelelőbb, és hogyan tudna átállni az újfajta működési modellre - teszik hozzá.

Hatalmas változás előtt áll a Corvinus: megszólalt a hallgatói önkormányzat

Az átalakulás lehetőség arra, hogy a Corvinus világszínvonalú egyetemmé váljon - ezt írta közleményében a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói önkormányzata, amely érdekegyeztető fórumot szervez.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.