A hvg.hu azt írja, bár lesz is egy-két hasonló, a Corvinus alapítványi modelljére épülő intézmény, alapvetően egy másik modellt alkalmazva, úgynevezett alapítói jogokkal rendelkező egyetemeket hoznának létre a mostaniakból.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az intézmények létrehoznák a saját működési szervezetüket, ami a lehet akár egy zrt., egy nonprofit kft., vagy akár egy profitorientált kft. is, ezzel az állam fenntartói szerepe megszűnne - írják, hozzátéve: a piaci modellt követő felállásban a hallgatókkal, illetve akkreditációval "bíró" felsőoktatási intézmény szolgáltatóként, az állam pedig megrendelőként működne, és szerződést kötne egy adott intézménnyel, mondjuk arról, hogy az "leszállít" 150 villamosmérnököt 5 évvel későbbre.
"Rendes" munkavállalók
Hozzáteszik, hogy az új működési modellben az oktatók státusza is megváltozna. A jelenlegi közalkalmazotti jogviszony helyett „rendes” munkavállalókként, a munka törvénykönyvének szabályai szerint foglalkoztatnák őket, ugyanúgy, mint a gazdasági szférában dolgozókat.
A folyamat az oldal információi szerint ugyanakkor nem lesz olyan gyors, mint a Corvinus esetében, és semmiképp nem zárul le 2019-re. Hiszen minden egyes intézménynél külön fel kell majd mérni, hogy mely gazdasági forma lenne a legmegfelelőbb, és hogyan tudna átállni az újfajta működési modellre - teszik hozzá.
Az átalakulás lehetőség arra, hogy a Corvinus világszínvonalú egyetemmé váljon - ezt írta közleményében a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói önkormányzata, amely érdekegyeztető fórumot szervez.
