Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egyértelműen a Corvinus-modell kiterjesztéséről beszélt egy rendezvényen a hétvégén - írja a hvg.hu, hozzátéve: információik szerint mindez arról szól, hogy a nehézkes államháztartási intézményi formából előbb-utóbb ki kell "szabadítani" az egyetemeket.
A hvg.hu azt írja, bár lesz is egy-két hasonló, a Corvinus alapítványi modelljére épülő intézmény, alapvetően egy másik modellt alkalmazva, úgynevezett alapítói jogokkal rendelkező egyetemeket hoznának létre a mostaniakból.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az intézmények létrehoznák a saját működési szervezetüket, ami a lehet akár egy zrt., egy nonprofit kft., vagy akár egy profitorientált kft. is, ezzel az állam fenntartói szerepe megszűnne - írják, hozzátéve: a piaci modellt követő felállásban a hallgatókkal, illetve akkreditációval "bíró" felsőoktatási intézmény szolgáltatóként, az állam pedig megrendelőként működne, és szerződést kötne egy adott intézménnyel, mondjuk arról, hogy az "leszállít" 150 villamosmérnököt 5 évvel későbbre.
"Rendes" munkavállalók
Hozzáteszik, hogy az új működési modellben az oktatók státusza is megváltozna. A jelenlegi közalkalmazotti jogviszony helyett „rendes” munkavállalókként, a munka törvénykönyvének szabályai szerint foglalkoztatnák őket, ugyanúgy, mint a gazdasági szférában dolgozókat.
A folyamat az oldal információi szerint ugyanakkor nem lesz olyan gyors, mint a Corvinus esetében, és semmiképp nem zárul le 2019-re. Hiszen minden egyes intézménynél külön fel kell majd mérni, hogy mely gazdasági forma lenne a legmegfelelőbb, és hogyan tudna átállni az újfajta működési modellre - teszik hozzá.
Hatalmas változás előtt áll a Corvinus: megszólalt a hallgatói önkormányzat
Az átalakulás lehetőség arra, hogy a Corvinus világszínvonalú egyetemmé váljon - ezt írta közleményében a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói önkormányzata, amely érdekegyeztető fórumot szervez.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
