A doktori képzés is megváltozna

A doktori képzést is megváltozna az új felsőoktatási stratégia szerint, ezt azonban nem támogatja a Doktoranduszok Országos Szövetsége.

  • MTI
Wikipedia

A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) jelenlegi formájában nem támogatja a felsőoktatási törvény tervezett módosítását - közölte Keresztes Gábor elnök a szervezet kerekasztal-beszélgetése utáni szerdai, budapesti sajtótájékoztatón.

A DOSZ elnöke kifejtette, hogy a doktori képzés 1993 óta változatlan formában működik, és határozott álláspontjuk, hogy ezt a tervezett formában, és ráadásul ilyen rövid idő alatt nem lehet átalakítani.

Arra kérték az államtitkárságot, hogy a DOSZ és a doktori tanács bevonásával a doktori képzés átalakítását tekintsék át, és a törvényi változtatásokat tárgyalják újra, majd ősszel nyújtsák be ismét.

Az új felsőoktatási stratégia

Felsőoktatási stratégia: kasztrálnák a rektorokat

Oroszrulett a szakok indítása: teljes lesz a káosz

Itt a bizonyíték: jól működő szakokat szüntetne meg a kormány

Keresztes Gábor elmondta: jelenleg 3 éves doktori képzés folyik, ezután 2 év van a fokozatszerzés elkezdésére és ezután plusz 2 év az eljárás befejezésére. A tervek szerint ez alakulna át 2+2 évesre, s ennyit finanszírozna az állam. Ezt a kapcsolódó feltételekkel nem tartják elfogadhatónak – mondta. Szakmai egyeztetésen tisztáznák, hány év szerepeljen a fokozat megszerzéséhez.

Közölte, a négy évre való szűkítés elfogadhatatlan, főként úgy, hogy az szerepel a javaslatban, ennek végére a doktori disszertációt kell letenni. Hangsúlyozta: ez egyértelmű minőségromlást eredményezne és a disszertációk, a tudományos eredmények erodálásához vezetne.

Elvetették a visszafizetési kötelezettség tervét is, a doktori képzést szerintük nem lehet egy kalap alá venni a graduális képzéssel - mondta. Bár a doktoranduszok havi ösztöndíjat kapnak, 100 ezer forintot, ez gyakorlatilag a munkabér, ezért nem szerencsés, ha visszafizettetnék azt sikertelen fokozatszerzés esetén. A doktori képzés mind a mai napig forráshiányos, és sokszor ebből az összegből kell a kutatásokat is finanszírozni - jegyezte meg. Elmondta azt is: évente 1000-1200 hallgatót vesznek fel, körülbelül 8-10 ezer doktoranduszhallgató és doktorjelölt van összesen.

Csernoch László, az Országos Doktori Tanács (ODT) elnöke azt mondta: nagyon fontos, hogy a doktori képzés struktúráját és a törvényi szabályozásokat áttekintsék. Tekintettel arra, hogy a doktori képzés rendszere több mint 20 éves, megérett arra, hogy a szükséges változtatások a kormány, illetve Országgyűlés elé kerüljenek - vélekedett.

Az ODT hivatalosan nem kapott felkérést a törvénymódosítás véleményezésére - jelezte, hozzátéve: az a legfontosabb, hogy a törvény a doktori képzés minőségének javítása irányába mozduljon el. Minden ilyen változtatást támogatni fognak - közölte. Hozzátette, hogy az ODT nyitott mind a DOSZ-szal, mind az illetékes államtitkársággal és egyéb illetékes szervezettel a tárgyalások lefolytatására.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.