A doktori képzést is megváltozna az új felsőoktatási stratégia szerint, ezt azonban nem támogatja a Doktoranduszok Országos Szövetsége.
A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) jelenlegi formájában nem támogatja a felsőoktatási törvény tervezett módosítását - közölte Keresztes Gábor elnök a szervezet kerekasztal-beszélgetése utáni szerdai, budapesti sajtótájékoztatón.
A DOSZ elnöke kifejtette, hogy a doktori képzés 1993 óta változatlan formában működik, és határozott álláspontjuk, hogy ezt a tervezett formában, és ráadásul ilyen rövid idő alatt nem lehet átalakítani.
Arra kérték az államtitkárságot, hogy a DOSZ és a doktori tanács bevonásával a doktori képzés átalakítását tekintsék át, és a törvényi változtatásokat tárgyalják újra, majd ősszel nyújtsák be ismét.
| Az új felsőoktatási stratégia |
Felsőoktatási stratégia: kasztrálnák a rektorokat Oroszrulett a szakok indítása: teljes lesz a káosz Itt a bizonyíték: jól működő szakokat szüntetne meg a kormány |
Keresztes Gábor elmondta: jelenleg 3 éves doktori képzés folyik, ezután 2 év van a fokozatszerzés elkezdésére és ezután plusz 2 év az eljárás befejezésére. A tervek szerint ez alakulna át 2+2 évesre, s ennyit finanszírozna az állam. Ezt a kapcsolódó feltételekkel nem tartják elfogadhatónak – mondta. Szakmai egyeztetésen tisztáznák, hány év szerepeljen a fokozat megszerzéséhez.
Közölte, a négy évre való szűkítés elfogadhatatlan, főként úgy, hogy az szerepel a javaslatban, ennek végére a doktori disszertációt kell letenni. Hangsúlyozta: ez egyértelmű minőségromlást eredményezne és a disszertációk, a tudományos eredmények erodálásához vezetne.
Elvetették a visszafizetési kötelezettség tervét is, a doktori képzést szerintük nem lehet egy kalap alá venni a graduális képzéssel - mondta. Bár a doktoranduszok havi ösztöndíjat kapnak, 100 ezer forintot, ez gyakorlatilag a munkabér, ezért nem szerencsés, ha visszafizettetnék azt sikertelen fokozatszerzés esetén. A doktori képzés mind a mai napig forráshiányos, és sokszor ebből az összegből kell a kutatásokat is finanszírozni - jegyezte meg. Elmondta azt is: évente 1000-1200 hallgatót vesznek fel, körülbelül 8-10 ezer doktoranduszhallgató és doktorjelölt van összesen.
Csernoch László, az Országos Doktori Tanács (ODT) elnöke azt mondta: nagyon fontos, hogy a doktori képzés struktúráját és a törvényi szabályozásokat áttekintsék. Tekintettel arra, hogy a doktori képzés rendszere több mint 20 éves, megérett arra, hogy a szükséges változtatások a kormány, illetve Országgyűlés elé kerüljenek - vélekedett.
Az ODT hivatalosan nem kapott felkérést a törvénymódosítás véleményezésére - jelezte, hozzátéve: az a legfontosabb, hogy a törvény a doktori képzés minőségének javítása irányába mozduljon el. Minden ilyen változtatást támogatni fognak - közölte. Hozzátette, hogy az ODT nyitott mind a DOSZ-szal, mind az illetékes államtitkársággal és egyéb illetékes szervezettel a tárgyalások lefolytatására.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
