A doktori képzés is megváltozna

A doktori képzést is megváltozna az új felsőoktatási stratégia szerint, ezt azonban nem támogatja a Doktoranduszok Országos Szövetsége.

  • MTI
Wikipedia

A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) jelenlegi formájában nem támogatja a felsőoktatási törvény tervezett módosítását - közölte Keresztes Gábor elnök a szervezet kerekasztal-beszélgetése utáni szerdai, budapesti sajtótájékoztatón.

A DOSZ elnöke kifejtette, hogy a doktori képzés 1993 óta változatlan formában működik, és határozott álláspontjuk, hogy ezt a tervezett formában, és ráadásul ilyen rövid idő alatt nem lehet átalakítani.

Arra kérték az államtitkárságot, hogy a DOSZ és a doktori tanács bevonásával a doktori képzés átalakítását tekintsék át, és a törvényi változtatásokat tárgyalják újra, majd ősszel nyújtsák be ismét.

Az új felsőoktatási stratégia

Felsőoktatási stratégia: kasztrálnák a rektorokat

Oroszrulett a szakok indítása: teljes lesz a káosz

Itt a bizonyíték: jól működő szakokat szüntetne meg a kormány

Keresztes Gábor elmondta: jelenleg 3 éves doktori képzés folyik, ezután 2 év van a fokozatszerzés elkezdésére és ezután plusz 2 év az eljárás befejezésére. A tervek szerint ez alakulna át 2+2 évesre, s ennyit finanszírozna az állam. Ezt a kapcsolódó feltételekkel nem tartják elfogadhatónak – mondta. Szakmai egyeztetésen tisztáznák, hány év szerepeljen a fokozat megszerzéséhez.

Közölte, a négy évre való szűkítés elfogadhatatlan, főként úgy, hogy az szerepel a javaslatban, ennek végére a doktori disszertációt kell letenni. Hangsúlyozta: ez egyértelmű minőségromlást eredményezne és a disszertációk, a tudományos eredmények erodálásához vezetne.

Elvetették a visszafizetési kötelezettség tervét is, a doktori képzést szerintük nem lehet egy kalap alá venni a graduális képzéssel - mondta. Bár a doktoranduszok havi ösztöndíjat kapnak, 100 ezer forintot, ez gyakorlatilag a munkabér, ezért nem szerencsés, ha visszafizettetnék azt sikertelen fokozatszerzés esetén. A doktori képzés mind a mai napig forráshiányos, és sokszor ebből az összegből kell a kutatásokat is finanszírozni - jegyezte meg. Elmondta azt is: évente 1000-1200 hallgatót vesznek fel, körülbelül 8-10 ezer doktoranduszhallgató és doktorjelölt van összesen.

Csernoch László, az Országos Doktori Tanács (ODT) elnöke azt mondta: nagyon fontos, hogy a doktori képzés struktúráját és a törvényi szabályozásokat áttekintsék. Tekintettel arra, hogy a doktori képzés rendszere több mint 20 éves, megérett arra, hogy a szükséges változtatások a kormány, illetve Országgyűlés elé kerüljenek - vélekedett.

Az ODT hivatalosan nem kapott felkérést a törvénymódosítás véleményezésére - jelezte, hozzátéve: az a legfontosabb, hogy a törvény a doktori képzés minőségének javítása irányába mozduljon el. Minden ilyen változtatást támogatni fognak - közölte. Hozzátette, hogy az ODT nyitott mind a DOSZ-szal, mind az illetékes államtitkársággal és egyéb illetékes szervezettel a tárgyalások lefolytatására.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.