Kivel kell versenyeznie az ELTE-nek vagy a BME-nek?

„A felsőoktatás nem tud szembemenni azzal, hogy léteznek rangsorok. A felsőoktatás feladata ezért most az, hogy megfogalmazza azokat a szempontokat, amelyek jobbá teszik a rangsorokat” – mondta Fábri György, az ELTE PPK Társadalmi Kommunikáció Kutatócsoportjának vezetője, aki egy korábbi felmérésre utalva kiemelte: a magyar társadalom bízik az egyetemekben, a főiskolákban és az ott oktatókban, de keveset tud róluk.

Az eredmények valóban meglepőek: a kutatók által megkérdezettek többsége például azt gondolja, hogy a magyar felsőoktatási intézményekben körülbelül ötvenezren tanulnak (pedig valójában hatszor ennyi, több mint 300 ezer hallgató él az országban), sokaknak pedig az is nehézséget okoz, hogy megnevezzen egy vagy több kiemelkedő egyetemet – és nem azért, mert rossznak tartja a magyar felsőoktatás színvonalát.

Fazekas István

Sőt. Fábri György szerint a felsőoktatás bizalmi indexe kifejezetten magas – magasabb, mint a Magyar Tudományos Akadémiáé, az Alkotmánybíróságé vagy az Európai Bizottságé, és persze jócskán lekörözi a pártokat és a mindenkori kormányt. „A megkérdezettek többsége úgy véli, hogy a felsőoktatás javítja Magyarország hírnevét, azzal pedig nem értenek egyet, hogy itthon gyengébb tudást lehet szerezni, mint például a nyugat-európai egyetemeken” – tette hozzá.

Versenyezhet-e az ELTE a Harvarddal?

Miért nem versenyezhet az ELTE jogi képzése a Harvardéval? Miért lehet már most biztosra venni, hogy a kormány hangzatos célkitűzése ellenére 2020-ra egy magyar egyetem sem fog bekerülni a világ kétszáz legjobbja közé? Mert olyan felsőoktatási intézményekkel kellene versenyezniük, amelyeknek a költségvetése öt-hatszorosa egy átlagos magyar egyetemének, sőt van olyan amerikai csúcsintézmény, amely egy évben jóval több pénzből gazdálkodik, mint az egész magyar felsőoktatás - hangzott el a konferencián.

„Közép- és Kelet-Európában nincs annyi pénz, amennyivel jelentősen javítani lehetne a felsőoktatási intézmények rangsorhelyezésén” – mondta Török Ádám akadémikus, az MTA főtitkára, aki szerint a régióban megszerzett pozíciót kellene megtartani, nem pedig azon gondolkodni, hogy az egyik világrangsorban megszerzett 500. helyről hogyan lehet a 400. helyre jutni.

Nemrég a tematikus és összesített világrangsorairól ismert Quacquarelli Symonds (QS) is készített régiós listát – a kelet-európai és a közép-ázsiai egyetemek, főiskolák mutatóit vizsgálták. Az első helyet az orosz Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem szerezte meg, a második a prágai Károly Egyetem és az ugyancsak orosz Novoszibirszki Állami Egyetem lett, a magyar intézmények közül az ELTE érte el a legjobb eredményt, a 15. helyre sorolták a kutatók.

Mi alapján készüljenek a magyarországi rangsorok?

„Két nagy kérdés van. Hogyan lehet összehasonlítani, egyáltalán össze lehet-e hasonlítani a különböző képzési területeken oktató karokat, intézményeket? És hogyan lehet minősíteni magát a képzést? Nem véletlen, hogy az összes felsőoktatási rangsor tudományos szempontok alapján értékeli az intézményeket – ez mérhető, míg a képzés minősége nem számszerűsíthető” – mondta a konferencián Mezey Barna, az ELTE rektora.

Fazekas

A HVG idei rangsora az elsőhelyes jelentkezők száma, a felvettek pontátlaga, a középiskolai versenyeken helyezettek száma és a nyelvvizsgával felvettek aránya, a tudományos fokozattal, illetve MTA-címmel rendelkező oktatók száma és aránya, valamint az egy – tudományos fokozatú – oktatóra jutó hallgatók száma alapján állt össze. Fábri György szerint a listák összeállításához csak olyan adatokat lehet használni, amelyek hitelesek, pontosak és relevánsak, de a szempontrendszer bővítésén és értelmezésén a felsőoktatásnak is dolgoznia kell.

Persze abban - mint a konferencián kiderült - nincs konszenzus, milyen lenne az ideális kritériumrendszer, Csernoch László, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese szerint azon is lehet gondolkodni, nincs-e szükség külön-külön szempontrendszerre a különböző típusú intézmények és karok rangsorolásához.

Ugyanígy kérdés az is, érdemes lenne-e új szempontként használni a külföldi ösztöndíjjal ki- és beutazó hallgatók, oktatók számát és arányát, vagy akár a végzettek munkaerő-piaci eredményeit, például a munkanélküliségi arányt vagy a fizetés összegét. Veroszta Zsuzsa, az Educatio Nonprofit Kft. vezető kutatója szerint utóbbi mutatók alapján torz listák születnének, a munkaerő-piaci esélyeket ugyanis nemcsak az oktatás minősége, hanem az adott régió, a helyi foglalkoztatási jellemzők, valamint a képzési terület is meghatározza.