Nem jár hallgatói létszámcsökkenéssel, oktatók elbocsátásával, tanszékek megszüntetésével a képzési rendszer átalakítása – jelentette ki Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár szerdán Szegeden.
Mindig is jogszabályok határozták meg, milyen szakok, mely képzési és kimeneti követelményekkel induljanak - mondta Maruzsa Zoltán a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Auditorium Maximumában Kihívások 2.1 címmel rendezett felsőoktatási fórumon.
A helyettes államtitkár úgy fogalmazott, ha a kormány hozzányúlt a képzési szerkezethez, az indítható szakok jegyzékéhez az intézmények emeltek kifogást, ha nem, a gazdasági élet szereplői, a munkaadók panaszkodtak.
Az elmúlt tíz évben a felsőoktatási intézmények saját profiljuknak megfelelően indítottak el szakokat. A hasonló elnevezésű és képzési profilú szakok között gyakran a munkaerőpiac és a jelentkező hallgatók sem tudnak különbséget tenni – közölte Maruzsa Zoltán.
A demográfiai változások nyomán öt-tíz év múlva, 12-13 ezer jelentkező lesz évente a 300-400 fajta mesterszakra, és a szakonkénti alacsony létszám miatt fenntarthatatlanná válik a rendszer – mondta a politikus.
Nem vész el, csak átalakul
A háromórás fórumon hozzászóló oktatók és hallgatók a megszüntetni tervezett társadalmi tanulmányok, andragógia, vallástudomány, vizuális kultúra alapszakok megtartása mellett érveltek.
A helyettes államtitkár válaszában hangsúlyozta, a kellően rugalmas szakleírások lehetővé teszik az intézmények számára, hogy a megszűnő szakok helyett akkreditáljanak egy rendszerben maradó hasonló képzést. Több területen pedig az oktatás mesterszakon folyik tovább.
Kérdésekre és hozzászólásokra reagálva a politikus kifejtette, az oktatási kormányzat az elmúlt években sokszor azért volt kénytelen beavatkozni a felsőoktatási intézmények működtetésébe, mert helyben nem tudták megoldani a problémákat, rossz fejlesztési, beruházási döntéseket hoztak. A kancellári rendszert a professzionális intézményirányítás érdekében vezeték be.
A kancellároktól azt várja el a kormányzat, hogy hatékonyabban működjenek az intézmények. Az ő munkájukat is vizsgálják, értékelik, és ha szükséges személycserékre is sor kerülhet, egyelőre azonban nincs ilyenről szó – mondta Maruzsa Zoltán.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
