Szakok megszüntetése: ezt ígérte a kormányzat

Nem jár hallgatói létszámcsökkenéssel, oktatók elbocsátásával, tanszékek megszüntetésével a képzési rendszer átalakítása – jelentette ki Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár szerdán Szegeden.

  • MTI
MTI / Marjai János

Mindig is jogszabályok határozták meg, milyen szakok, mely képzési és kimeneti követelményekkel induljanak - mondta Maruzsa Zoltán a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Auditorium Maximumában Kihívások 2.1 címmel rendezett felsőoktatási fórumon.

A helyettes államtitkár úgy fogalmazott, ha a kormány hozzányúlt a képzési szerkezethez, az indítható szakok jegyzékéhez az intézmények emeltek kifogást, ha nem, a gazdasági élet szereplői, a munkaadók panaszkodtak.

Az elmúlt tíz évben a felsőoktatási intézmények saját profiljuknak megfelelően indítottak el szakokat. A hasonló elnevezésű és képzési profilú szakok között gyakran a munkaerőpiac és a jelentkező hallgatók sem tudnak különbséget tenni – közölte Maruzsa Zoltán.

Több infó a stratégiáról

"Nem engedünk a lekenyerezésnek és háttéralkuknak" - Így tüntettek a diákok

Itt a bizonyíték: jól működő szakokat szüntetne meg a kormány

Cáfolja Palkovics állításait az ELTE dékánja

Itt a bejelentés: meghátrált a kormány

Oroszrulett a szakok indítása: teljes lesz a káosz

Felsőoktatási stratégia: kasztrálnák a rektorokat

A demográfiai változások nyomán öt-tíz év múlva, 12-13 ezer jelentkező lesz évente a 300-400 fajta mesterszakra, és a szakonkénti alacsony létszám miatt fenntarthatatlanná válik a rendszer – mondta a politikus.

Nem vész el, csak átalakul

A háromórás fórumon hozzászóló oktatók és hallgatók a megszüntetni tervezett társadalmi tanulmányok, andragógia, vallástudomány, vizuális kultúra alapszakok megtartása mellett érveltek.

A helyettes államtitkár válaszában hangsúlyozta, a kellően rugalmas szakleírások lehetővé teszik az intézmények számára, hogy a megszűnő szakok helyett akkreditáljanak egy rendszerben maradó hasonló képzést. Több területen pedig az oktatás mesterszakon folyik tovább.

Kérdésekre és hozzászólásokra reagálva a politikus kifejtette, az oktatási kormányzat az elmúlt években sokszor azért volt kénytelen beavatkozni a felsőoktatási intézmények működtetésébe, mert helyben nem tudták megoldani a problémákat, rossz fejlesztési, beruházási döntéseket hoztak. A kancellári rendszert a professzionális intézményirányítás érdekében vezeték be.

A kancellároktól azt várja el a kormányzat, hogy hatékonyabban működjenek az intézmények. Az ő munkájukat is vizsgálják, értékelik, és ha szükséges személycserékre is sor kerülhet, egyelőre azonban nincs ilyenről szó – mondta Maruzsa Zoltán.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.