Mintegy 40 százalékkal emelkedik a felsőoktatási szociális ösztöndíjakra fordítható keret szeptembertől - jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pénteken Budapesten. A tárcavezető megállapodást írt alá a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) a szervezet Jövőkép programjáról.
Balog Zoltán elmondta: mostantól évi plusz 2 milliárd forintot fordítanak szociális ösztöndíjakra. Míg eddig 4,2 milliárd jutott ilyen juttatásokra, ezentúl mintegy 6,2 milliárd forintot költenek rá. Hozzátette: ennek a forrását már az idei évi költségvetésben megteremtik.
A miniszter úgy fogalmazott: azt szeretnék, ha Magyarországon egyszerre lenne versenyképes a felsőoktatás, illetve a hallgatók éreznék, hogy a magyar adófizetők támogatják a tanulmányaikat.
Kitért arra is, hogy bár 2008 óta nem nőttek a szociális alapú juttatások, az egyéb teljesítményalapú ösztöndíjak területén jelentős változások történtek, forrásnövelés valósult meg, s ez közel 8 milliárdos forrást jelent. Példaként említette a Klebelsberg-ösztöndíjat, kitért arra, hogy a köztársasági ösztöndíj 34 ezer forintról 40 ezer forintra nőtt, létrejött a Nemzeti Kiválósági Program, amire 5,2 milliárdot fordítanak és 1915 ösztöndíjast támogatnak. Megemlítette még többek között a nemzeti kiválósági jogász programot, a sportkarriert támogató ösztöndíjat, valamint a Campus Mundi programot, és a Makovecz-ösztöndíjat is, valamint a doktorképzés átalakítását, a források jelentős emelését.
Gulyás Tibor, a HÖOK elnöke azt mondta: 20-30 ezer fiatal életére lehet közvetlen hatással a juttatások emelése.
Siralmas ösztöndíjhelyzet: bajban az egyetemisták, tíz éve nem emelkedtek az ösztöndíjak
Évről évre egyre komolyabb anyagi problémákkal küzdenek az egyetemisták és főiskolások: miközben a kiadásaik az albérletpiac robbanása miatt meredeken emelkednek, addig a tanulmányi ösztöndíj összege tíz éve változatlan, a minimumösszeg lassan már egy Budapest-Debrecen retúrjegyre sem elég. A problémát évek óta maga előtt görgeti a kormány.
Szó sincs már romkocsmában merengő egyetemistákról, egyre többen dolgoznak
Végérvényesen eltűntek a "romkocsmák félhomályában merengő" hallgatók az egyetemekről - egyre többen dolgoznak az előadások és szemináriumok mellett, megélhetési problémáik miatt sokan napi hat-nyolc órás műszakot vállalnak. Nem véletlenül: a ösztöndíjak összegén tizenegy éve egy forintot sem emeltek, havi 10-20 ezer forintból pedig még a kollégisták sem tudnak megélni.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
