Mintegy 40 százalékkal emelkedik a felsőoktatási szociális ösztöndíjakra fordítható keret szeptembertől - jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pénteken Budapesten. A tárcavezető megállapodást írt alá a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) a szervezet Jövőkép programjáról.
Balog Zoltán elmondta: mostantól évi plusz 2 milliárd forintot fordítanak szociális ösztöndíjakra. Míg eddig 4,2 milliárd jutott ilyen juttatásokra, ezentúl mintegy 6,2 milliárd forintot költenek rá. Hozzátette: ennek a forrását már az idei évi költségvetésben megteremtik.
A miniszter úgy fogalmazott: azt szeretnék, ha Magyarországon egyszerre lenne versenyképes a felsőoktatás, illetve a hallgatók éreznék, hogy a magyar adófizetők támogatják a tanulmányaikat.
Kitért arra is, hogy bár 2008 óta nem nőttek a szociális alapú juttatások, az egyéb teljesítményalapú ösztöndíjak területén jelentős változások történtek, forrásnövelés valósult meg, s ez közel 8 milliárdos forrást jelent. Példaként említette a Klebelsberg-ösztöndíjat, kitért arra, hogy a köztársasági ösztöndíj 34 ezer forintról 40 ezer forintra nőtt, létrejött a Nemzeti Kiválósági Program, amire 5,2 milliárdot fordítanak és 1915 ösztöndíjast támogatnak. Megemlítette még többek között a nemzeti kiválósági jogász programot, a sportkarriert támogató ösztöndíjat, valamint a Campus Mundi programot, és a Makovecz-ösztöndíjat is, valamint a doktorképzés átalakítását, a források jelentős emelését.
Gulyás Tibor, a HÖOK elnöke azt mondta: 20-30 ezer fiatal életére lehet közvetlen hatással a juttatások emelése.
Siralmas ösztöndíjhelyzet: bajban az egyetemisták, tíz éve nem emelkedtek az ösztöndíjak
Évről évre egyre komolyabb anyagi problémákkal küzdenek az egyetemisták és főiskolások: miközben a kiadásaik az albérletpiac robbanása miatt meredeken emelkednek, addig a tanulmányi ösztöndíj összege tíz éve változatlan, a minimumösszeg lassan már egy Budapest-Debrecen retúrjegyre sem elég. A problémát évek óta maga előtt görgeti a kormány.
Szó sincs már romkocsmában merengő egyetemistákról, egyre többen dolgoznak
Végérvényesen eltűntek a "romkocsmák félhomályában merengő" hallgatók az egyetemekről - egyre többen dolgoznak az előadások és szemináriumok mellett, megélhetési problémáik miatt sokan napi hat-nyolc órás műszakot vállalnak. Nem véletlenül: a ösztöndíjak összegén tizenegy éve egy forintot sem emeltek, havi 10-20 ezer forintból pedig még a kollégisták sem tudnak megélni.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
