Nyoma sem marad az egyik legnagyobb magyarországi "mozaikegyetemnek". A Nyugat-magyarországi Egyetem tizenhat éve létezik, de már nem sokáig - 2017-től az utolsó két campus is kettéválik.
A 2000-es években zajlott nagy felsőoktatási integráció sokat emlegetett példája (volt) a Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME). 2000. január 1-jén jött létre soproni központtal, hét egyetemi karral, 2008-ban pedig újabb intézmény is csatlakozott a megaegyetemhez: a volt szombathely főiskola három kara integrálódott a Nyugat-magyarországi Egyetembe.
A névnél jobban semmi nem árulkodik arról, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem valódi mozaikintézmény volt: a hallgatók egy része Sopronban, mások Szombathelyen, sokan Székesfehérváron, Győrben, Zalaegerszegen és Mosonmagyaróváron jártak órákra.
Darabjaira hullott
2014-ben az egyetem úgy döntött, hogy anyagi nehézségei miatt Sopronba költözteti a több mint ötven éve Székesfehérváron működő geoninformatikai kart, ám ezt a város vezetése, a hallgatók és a kar munkatársai sem akarták.
A geoinformatikai kar végül az Óbudai Egyetembe olvadt, 2014 júliusától az Alba Regia Műszaki Kar részeként működik.
Két évvel később a mosonmagyaróvárosi, zalaegerszegi és a győri tanszékek kerültek sorra. Palkovics László oktatási államtitkár 2015 őszén jelentette be, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem mosonmagyaróvári mezőgazdasági és élelmiszeripari kara, valamint az Apáczai Csere János Kar is a Széchenyi István Egyetem része lesz, a zalaegerszegi képzések pedig a Pannon Egyetemhez kerülnek 2016-tól.
Sopron-Szombathely: szétválnak útjaik
Bár korábban a szombathelyi egyetemi központ önállóvá válásáról keringtek hírek, a Savaria-központ 2017-től mégis az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) részeként működik tovább - az integrációra májusban a Nyugat-magyarországi Egyetem és az ELTE szenátusa is rábólintott, júliusban az Emberi Erőforrások Minisztériuma is jóváhagyta a döntést.
| Hova kerülnek a szombathelyi tanszékek? |
Szombathelyen egy bölcsészettudományi, egy természettudományi és egy pedagógiai-pszichológiai intézet jön létre az ELTE-karok részeként. Létrejön a Savaria Pedagógusképzési Módszertani és Továbbképzési Centrum, amely módszertani fejlesztésekkel és a továbbképzés várható új feladataival foglalkozik majd. A gépészmérnök képzést folytató műszaki intézet az Informatikai Kar dékánjának irányítása alatt folytatja tevékenységét, a sporttudományi képzéseket a szombathelyi Sporttudományi Intézet a Pedagógiai és Pszichológiai Kar részeként folytatja. Az integráció részét képezi az is, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium az egybeolvadást követően ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumként működik. |
A Savaria Egyetemi Központ ELTE-hez csatlakozásával csak a soproni campus marad. A négy kar - a Benedek Elek Pedagógiai Kar, az Erdőmérnöki Kar, a Közgazdaságtudományi Kar, valamint a Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar - önállóan, Soproni Egyetem néven működik tovább 2017-től.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
