Vége a dalnak: darabjaira hullott az egyik nagy egyetem

Nyoma sem marad az egyik legnagyobb magyarországi "mozaikegyetemnek". A Nyugat-magyarországi Egyetem tizenhat éve létezik, de már nem sokáig - 2017-től az utolsó két campus is kettéválik.

  • Eduline

A 2000-es években zajlott nagy felsőoktatási integráció sokat emlegetett példája (volt) a Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME). 2000. január 1-jén jött létre soproni központtal, hét egyetemi karral, 2008-ban pedig újabb intézmény is csatlakozott a megaegyetemhez: a volt szombathely főiskola három kara integrálódott a Nyugat-magyarországi Egyetembe.

Wikipedia

A névnél jobban semmi nem árulkodik arról, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem valódi mozaikintézmény volt: a hallgatók egy része Sopronban, mások Szombathelyen, sokan Székesfehérváron, Győrben, Zalaegerszegen és Mosonmagyaróváron jártak órákra.

Darabjaira hullott

2014-ben az egyetem úgy döntött, hogy anyagi nehézségei miatt Sopronba költözteti a több mint ötven éve Székesfehérváron működő geoninformatikai kart, ám ezt a város vezetése, a hallgatók és a kar munkatársai sem akarták.

A geoinformatikai kar végül az Óbudai Egyetembe olvadt, 2014 júliusától az Alba Regia Műszaki Kar részeként működik.

Két évvel később a mosonmagyaróvárosi, zalaegerszegi és a győri tanszékek kerültek sorra. Palkovics László oktatási államtitkár 2015 őszén jelentette be, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem mosonmagyaróvári mezőgazdasági és élelmiszeripari kara, valamint az Apáczai Csere János Kar is a Széchenyi István Egyetem része lesz, a zalaegerszegi képzések pedig a Pannon Egyetemhez kerülnek 2016-tól.

Sopron-Szombathely: szétválnak útjaik

Bár korábban a szombathelyi egyetemi központ önállóvá válásáról keringtek hírek, a Savaria-központ 2017-től mégis az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) részeként működik tovább - az integrációra májusban a Nyugat-magyarországi Egyetem és az ELTE szenátusa is rábólintott, júliusban az Emberi Erőforrások Minisztériuma is jóváhagyta a döntést.

Hova kerülnek a szombathelyi tanszékek?

Szombathelyen egy bölcsészettudományi, egy természettudományi és egy pedagógiai-pszichológiai intézet jön létre az ELTE-karok részeként. Létrejön a Savaria Pedagógusképzési Módszertani és Továbbképzési Centrum, amely módszertani fejlesztésekkel és a továbbképzés várható új feladataival foglalkozik majd. A gépészmérnök képzést folytató műszaki intézet az Informatikai Kar dékánjának irányítása alatt folytatja tevékenységét, a sporttudományi képzéseket a szombathelyi Sporttudományi Intézet a Pedagógiai és Pszichológiai Kar részeként folytatja. Az integráció részét képezi az is, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium az egybeolvadást követően ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumként működik.

A Savaria Egyetemi Központ ELTE-hez csatlakozásával csak a soproni campus marad. A négy kar - a Benedek Elek Pedagógiai Kar, az Erdőmérnöki Kar, a Közgazdaságtudományi Kar, valamint a Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar - önállóan, Soproni Egyetem néven működik tovább 2017-től.

Szinte teljesen eltűntek a főiskolák Magyarországról - vajon mi lett velük?
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.