A Magyar Honvédség tizenhárom felsőoktatási intézményben kíván létrehozni egyetemi századot, összesen 1300 fővel. Az első önkéntes tartalékos egyetemi század a Pécsi Tudományegyetem hatvan hallgatójából alakult meg.
Takács Attila dandártábornok, a MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokságának parancsnoka a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderő-fejlesztési programra utalva kijelentette, hogy az MH-nak mintegy 20 ezer tartalékos katonára van szüksége, ezért az ország mind a 197 járásában létrehoznak egy-egy tartalékos századot. Elmondása szerint az egyetemi századok jelentik majd a testület tartalékos tisztképzésének bázisát.
A leendő önkéntes egyetemi tartalékosok feladatairól szólva Takács Attila elmondta: krízishelyzetben minden járásban, minden településen lesz egy azonnal reagálni tudó helyi erő.
Az egyetemi tartalékosok kiképzésük után részt vállalhatnak a hivatásos erők támogatásaként a helyi védelmi feladatokban, így például árvíz vagy rendkívüli időjárási helyzet esetén. A szerdai sajtóesemény után a 60 egyetemi polgár megkötötte az önkéntes tartalékos szerződést a Magyar Honvédséggel.
Takács Attila az MTI érdeklődésére közölte: a MH 13 magyarországi felsőoktatási intézményben kíván létrehozni egyetemi századot, összesen mintegy 1300 fővel.
Jön a hazafias nevelés az iskolákban: ez 1990 után háttérbe szorult
Egyebek mellett tankönyvekben, múzeumpedagógiai foglalkozásokon jelenhetnek meg hangsúlyosan a hazafias nevelés elemei - mondta a Népszavának Sipos Imre miniszteri biztos. A Népszava azt írja, a miniszteri biztos szerint ez azért is fontos, mert 1990 után a diákok nemzeti identitásának kialakítása háttérbe szorult a magyar köznevelésben, igaz, az utóbbi négy-öt évben már nagyobb figyelmet szenteltek neki.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
