Titokzatos épületek Budapesten: miért hívják így a Tüskecsarnokot vagy a Sóházat?

Miért hívják Sóháznak a Corvinus informatikai szolgáltató és diáktanácsadó központjának helyet adó melléképületet? Miért Trefort-kert a Trefort-kert? És miért nevezték el Tüskecsarnoknak a lágymányosi sportközpontot? Utánajártunk.

  • Eduline

Tüskecsarnok (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)

hvg.hu Fotó: Dudás Szabolcs

A lágymányosi Tüskecsarnok érdekes alakú "felülvilágító" ablakairól kapta a nevét. A csarnokot az 1996-os, végül meghiúsult világkiállításra kezdték építeni, a tervek szerint később az ELTE és a Műegyetem hallgatói használták volna. Az 55 százalékig kész csarnokban az ígéretek szerint 2014-re egyetemi sportközpontot alakítanak ki, 5,9 milliárd forintból.

Trefort-kert (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar)

Facebook - ELTE Bölcsészettudományi Kar

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarának helyet adó egyetemi tömböt Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter után nevezték el, akinek fontos szerepe volt a felsőoktatás megszervezésében. 1871-től 1909-ig a kémiai, élettani, vegyi és természetrajzi intézet, illetve a József Nádor Műegyetem működött itt. A bölcsészkar - amelyből 1949-ben vált ki a természettudományi kar - 1911-ben költözött a campusra. 1953-tól 2002-ig a természettudósok, azóta pedig a bölcsészek használják az épületeket.

Sóház (Budapesti Corvinus Egyetem)

A Budapesti Corvinus Egyetem melléképülete, a Sóház 1890-es átadásától kezdve az 1874-től működő szomszédos vámházat kiszolgáló irodáknak adott otthont. Az egyetem főépülete ugyanis, amelyet Ybl Miklós tervezett, 1945-ig vámházként funkcionált: a Sóházban kapott helyet a sókereskedelemmel foglalkozó hivatal. A háborúban súlyosan megsérült, majd felújított főépületet 1950-ben vehette birtokba a Közgáz. A legkülönlegesebb budapesti és vidéki egyetemi épületekről szóló cikkünket itt olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Közoktatás
Vendégszerző

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna