Titokzatos épületek Budapesten: miért hívják így a Tüskecsarnokot vagy a Sóházat?

Miért hívják Sóháznak a Corvinus informatikai szolgáltató és diáktanácsadó központjának helyet adó melléképületet? Miért Trefort-kert a Trefort-kert? És miért nevezték el Tüskecsarnoknak a lágymányosi sportközpontot? Utánajártunk.

  • Eduline

Tüskecsarnok (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)

hvg.hu Fotó: Dudás Szabolcs

A lágymányosi Tüskecsarnok érdekes alakú "felülvilágító" ablakairól kapta a nevét. A csarnokot az 1996-os, végül meghiúsult világkiállításra kezdték építeni, a tervek szerint később az ELTE és a Műegyetem hallgatói használták volna. Az 55 százalékig kész csarnokban az ígéretek szerint 2014-re egyetemi sportközpontot alakítanak ki, 5,9 milliárd forintból.

Trefort-kert (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar)

Facebook - ELTE Bölcsészettudományi Kar

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarának helyet adó egyetemi tömböt Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter után nevezték el, akinek fontos szerepe volt a felsőoktatás megszervezésében. 1871-től 1909-ig a kémiai, élettani, vegyi és természetrajzi intézet, illetve a József Nádor Műegyetem működött itt. A bölcsészkar - amelyből 1949-ben vált ki a természettudományi kar - 1911-ben költözött a campusra. 1953-tól 2002-ig a természettudósok, azóta pedig a bölcsészek használják az épületeket.

Sóház (Budapesti Corvinus Egyetem)

A Budapesti Corvinus Egyetem melléképülete, a Sóház 1890-es átadásától kezdve az 1874-től működő szomszédos vámházat kiszolgáló irodáknak adott otthont. Az egyetem főépülete ugyanis, amelyet Ybl Miklós tervezett, 1945-ig vámházként funkcionált: a Sóházban kapott helyet a sókereskedelemmel foglalkozó hivatal. A háborúban súlyosan megsérült, majd felújított főépületet 1950-ben vehette birtokba a Közgáz. A legkülönlegesebb budapesti és vidéki egyetemi épületekről szóló cikkünket itt olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.