Titokzatos épületek Budapesten: miért hívják így a Tüskecsarnokot vagy a Sóházat?

Miért hívják Sóháznak a Corvinus informatikai szolgáltató és diáktanácsadó központjának helyet adó melléképületet? Miért Trefort-kert a Trefort-kert? És miért nevezték el Tüskecsarnoknak a lágymányosi sportközpontot? Utánajártunk.

  • Eduline

Tüskecsarnok (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)

hvg.hu Fotó: Dudás Szabolcs

A lágymányosi Tüskecsarnok érdekes alakú "felülvilágító" ablakairól kapta a nevét. A csarnokot az 1996-os, végül meghiúsult világkiállításra kezdték építeni, a tervek szerint később az ELTE és a Műegyetem hallgatói használták volna. Az 55 százalékig kész csarnokban az ígéretek szerint 2014-re egyetemi sportközpontot alakítanak ki, 5,9 milliárd forintból.

Trefort-kert (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar)

Facebook - ELTE Bölcsészettudományi Kar

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarának helyet adó egyetemi tömböt Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter után nevezték el, akinek fontos szerepe volt a felsőoktatás megszervezésében. 1871-től 1909-ig a kémiai, élettani, vegyi és természetrajzi intézet, illetve a József Nádor Műegyetem működött itt. A bölcsészkar - amelyből 1949-ben vált ki a természettudományi kar - 1911-ben költözött a campusra. 1953-tól 2002-ig a természettudósok, azóta pedig a bölcsészek használják az épületeket.

Sóház (Budapesti Corvinus Egyetem)

A Budapesti Corvinus Egyetem melléképülete, a Sóház 1890-es átadásától kezdve az 1874-től működő szomszédos vámházat kiszolgáló irodáknak adott otthont. Az egyetem főépülete ugyanis, amelyet Ybl Miklós tervezett, 1945-ig vámházként funkcionált: a Sóházban kapott helyet a sókereskedelemmel foglalkozó hivatal. A háborúban súlyosan megsérült, majd felújított főépületet 1950-ben vehette birtokba a Közgáz. A legkülönlegesebb budapesti és vidéki egyetemi épületekről szóló cikkünket itt olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.