Szeptemberben kezditek az egyetemet? Fontos, hogy tudjátok: az elsőéves hallgatók még nem kaphatnak tanulmányi ösztöndíjat. Ne aggódjatok, azért van néhány lehetőség így is.
Az alaptámogatást a tanulmányok kezdő szakaszában kaphatják az állami ösztöndíjas, nappali képzésen tanulók. Mértéke alapképzéseen a hallgatói normatíva 50 százaléka (kb. 60 ezer forint), mesterképzés esetében pedig a 75 százaléka (kb. 90 ezer forint). Az egyetem, főiskola által kiírt pályázat útján lehet részesülni benne.
Rendszeres szociális ösztöndíj
A szoctámot a fogyatékossággal élő vagy egészségügyi állapotuk miatt rászoruló, halmozottan hátrányos helyzetű, családfenntartó, nagycsaládos vagy árva hallgatók kaphatják meg, mellettük a hátrányos helyzetű, félárva diákok részesülhetnek benne, illetve azok, akik gyámsága nagykorúságuk miatt megszűnt.
Több tízezer forintot veszítenek az érettségizők szülei, pedig drága a továbbtanulás
Sok szülő elfelejti, hogy az érettségizett diákok után már nem jár adókedvezmény. Ahogy korábban már írtunk róla, az érettségizett diákok szüleinek fontos dolguk van: módosítaniuk kell a családi adókedvezményről a munkáltatójuknak adott nyilatkozatukat. A tanév befejeztével ugyanis az érettségizett diákok után nem jár adókedvezmény.
Rendkívüli szociális ösztöndíj
A hallgatók szociális helyzetének váratlan romlása esetén igényelhető bármikor a rendkívüli és egyszeri juttatás. Az intézmények havonta egyszer kötelesek elbírálni a beérkezett kérelmeket.
Bursa Hungarica
Szintén rászorultsági alapn adható, a települési-, a megyei-, vagy az intézmény adhatja. A B típusú pályázatra már a tanulmányok megkezdése előtt, végzős középiskolásként is lehet jelentkezni.
A tanári szakok valamelyikére felvett leendő hallgatóknak szól, mértéke 25-75 ezer forint.
Túl drága az albérlet, és a koli sem jöhet szóba? Itt egy lehetőség, ha biztos helyet kerestek
Budapesten és a nagyobb egyetemvárosokban is emelkedtek az albérleti díjak idén. Az egyetlen kiút a kollégiumi férőhely lehet, azonban aki nem kap férőhelyet az egyetemi kollégiumban, annak még szóba jöhetnek a magánkollégiumok is. Mutatjuk, mennyibe kerülnek és hol vannak a budapesti magánkollégiumok.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
