Nemcsak a főiskolára, hanem a gyakorlati helyre is felvételizni kell

A Szolnoki Főiskola négy szakot hirdetett meg új, gyakorlatorientált formában: a jelentkezők a műszaki menedzser, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök, a pénzügy és számvitel, valamint a turizmus-vendéglátás szakon választhatják a duális képzést 2015 szeptemberétől - közölte a felsőoktatási intézmény rektora.

  • MTI
Fazekas István
Túróczi Imre elmondta: a felvételt nyert hallgatók elméleti képzése a főiskolán, míg a gyakorlati oktatás a négy szak esetében a főiskolával együttműködési megállapodást kötött partnereknél történik. Szerepet vállal a képzésben a főiskola tulajdonában levő turisztikai cég, a Tiszaliget Kft., és további cégekkel is tárgyal a főiskola vezetése a képzési programban való részvételről.

A rektor hozzátette, a duális képzések esetén a leendő hallgatónak nemcsak a főiskolára kell felvételiznie, hanem ahhoz a céghez is, ahol a gyakorlatát szeretné tölteni. Az általános felvételi eljárás után - amely semmiben nem különbözik attól, ami a nem duális szakokra vonatkozik - a kiválasztott vállalatnál is jelentkezni kell az adott cég honlapján megadott módon, szeptember 1-jéig.

Sikeres felvétel esetén a vállalat és a jelentkező hallgató munkaszerződést köt arról, hogy a cég a képzés teljes idejére díjazásban részesíti a gyakornokot, mind a vállalati, mind az intézményi periódusok alatt - mondta a rektor.

Túróczi Imre elmondta: a tanévet szeptember első hetében kezdő hallgatók 13 hétig felsőoktatási intézményi képzésben, majd 8 hétig vállalati gyakorlaton vesznek részt, miközben a maradék féléves vizsgáikat is leteszik. Február első hetében ismét 13 hét oktatás következik, majd 14 hét gyakorlat, majd ősszel újra kezdődik a képzési szakaszok váltakozása.

A képzési program a vállalkozásoknak előnyt jelent, hiszen a képzés végén az általuk felkészített munkatárs már teljes értékű dolgozóként foglalkoztatható, nem kell keresni szakembert - hangsúlyozta a rektor, aki a rendszer előnyének tartja azt is, hogy a hallgatók még a tanulmányaik ideje alatt szakmai tapasztalatot szerezhetnek, ennek birtokában pedig előnnyel indulnak a főiskola elvégzése után a munkaerőpiacon.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.