Megnőtt a duális képzésekre jelentkezők száma, ami köszönhető annak is, hogy egyre több nagyvállalat száll be az oktatásba.
A duális képzés bár dupla terhelést jelent, de mégis sok hasznotok származhat belőle. Elsősorban az, hogy azonnal, vállalati környezetben szerezhettek tapasztalatot, másodsorban pedig sok cég fel is veszi a nála gyakorlaton lévőket. Egyre több cég gondolja úgy, hogy kifizetődő számukra, ha kiképzik a saját embereiket, hiszen ezzel időt is spórolnak: mire kikerültök az iskolapadból, már van gyakorlatotok, ismeritek a cég filozófiáját és a munkamorált. Éppen ezért egyre több nagyvállalat áll a duális képzés mellé, olyanok, mint a Bosch, az IBM vagy éppen a Mercedes-Benz. Azt, hogy milyen egyetemek milyen cégekkel állnak kapcsolatban, itt megtaláljátok. Arra figyeljetek, hogy ezek 2015-ös adatok, a 2016-os lista később jön.
A cégeknek nagyobb vonzóereje is van, hiszen 2015-ben négy képzési területen indultak duális képzések: gazdaságtudomány, műszaki, informatika és agrár képzési területen. A tavalyi évhez képest a duális formában induló informatikai képzések esetén több mint 16 százalékkal több jelentkezőt regisztráltak, a műszaki képzési terület érintett alapképzési szakjainál közel 13 százalékkal, míg gazdaságtudományi szakok esetén 9 százalékkal nőtt a jelentkezők száma.
A Miskolci Egyetem gazdasági környezete kifejezetten jó inkubátorkönyezete a képzési formának (az egyetem kapcsolatban áll a Bosch-sal), több nemzetközi nagyvállalat települt Borsodba, a cégek pedig nem csupán a kutatás-fejlesztési projektek kapcsán működnek együtt az egyetemmel, hanem a hallgatók számára is perspektívákat kínálnak. Az együttműködésnek itt vannak hagyományai: 2005-ben például Robert Bosch Mechatronikai Intézeti Tanszék alapult az egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karán, vagyis az együttműködés a kutatás-fejlesztés mellett már az egyetemi oktatás szintjén is megjelent.
A Dunaújvárosi Főiskola és partnerei teljesen egyedi, cégenként eltérő megoldásokat dolgoznak ki közösen. A mintatanterv szerinti 5.-6. félévben a hallgatónak a cégek által felkínált tárgyakat kell teljesíteni, szabadon választható tárgyként, vagy extra kreditpontos kurzusként felvéve. A mintatanterv szerinti 7. félévben a szakmai gyakorlatot a cégnél tölti a hallgató. A 7. féléves tantárgyakat a cégeknél, illetve online oktatás keretében végzi a hallgató, és a konzultációk havonta egy alkalommal, péntek-szombati napokon kerülnek megtartásra. A cégek tantárgyait a szak hallgatói közül mindenki felveheti, nincs előfeltétel.
Sok cég – így például a BPW-Hungária Szombathelyen – saját képző központot üzemeltet, hogy a náluk duális képzésen lévő hallgatóknak hatékonyabban tudjanak segíteni. Novák Tibor, a BPW-Hungária személyügyi vezetője egy korábban adott interjújában elmondta, nekik sokat segített, hogy a Kecskeméti Főiskola, a Knorr-Bremse és a Mercedes hazai gyárának szakemberei megosztották velük tapasztalataikat, tehát a duális képzés sikeressé tételében a cégek is összefogtak.
A vállalatoknak egyébként azért is éri meg csatlakozni a duális képzéshez, mert adókedvezményt kapnak, visszaigényelhetik a szakképzési hozzájárulást. A kormány májusban még azt tervezte, hogy a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) az oktatók bérköltségeit is elszámolhatják, a saját tanműhelyt működtető vállalatok külön támogatást kapnának a tanműhely fenntartásához, a duális képzésben részt vevő vállalatok pedig fejlesztéseikhez állami támogatásban részesülnének. Utóbbi "nem bürokratikus pályázati rendszeren keresztül", hanem "kvázi normatív alapon" valósulna meg.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
