Az elmúlt években az egész Európai Unióban szinte kizárólag csak Magyarországon csökkent a diplomások aránya a 25-34 éves fiatal felnőttek körében - derül ki egy friss felmérésből.
Magyarországon 2014 után kezdett el csökkenni a diplomával rendelkezők aránya a fiatalok körében. Akkor a 25-34 éves korosztály 32,1 százalékának volt diplomája, tavaly viszont már csak 30,2 százalékának - írja a G7.
Létszámra lefordítva ez azt jelenti, hogy ha tavaly is változatlanul 32,1 százalék maradt volna a diplomások aránya, akkor 2017-ben bő 23 ezerrel több 25-34 éves rendelkezett volna felsőfokú végzettséggel.
Miközben az Európai Unióban átlagosan 1,8 százalékponttal nőtt a korosztály diplomásainak aránya, Magyarországon nagyjából pont ennyivel csökkent. Ennek az lett az eredménye, hogy a magyar fiatal felnőttek felsőfokú képzettségi szintje 2017-re olyan mértékben, 8,8 százalékponttal szakadt le az uniós átlagtól, amennyire az elmúlt egy évtizedben soha.
A régiós versenytárs országok többségében eközben az uniós átlagnál is gyorsabban nőtt a magasan képzett fiatalok aránya. Szlovákiában 5,3, Csehországban 3,9, Bulgáriában 2,1 százalékponttal nőtt a diplomás 25-34 évesek aránya három év alatt.
Itt a feketeleves: minden harmadik hallgató kiszorulhat a felsőoktatásból?
Minden harmadik fiatal kiszorulhat a felsőoktatásból az oktatáskutató szerint, ha valóban a Budapesti Corvinus Egyetem mintájára alakítanák át a felsőoktatást. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Palkovics László innovációs miniszter szombaton a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) tisztújító közgyűlésén azt mondta: azt szeretnék, ha a magyar egyetemek ugyanolyan feltételek mellett tudnának működni, mint más országok egyetemei vagy egy magyarországi magánegyetem, és nem terhelnék az intézményeket feleslegesen olyan ügyek, ami ebbe a struktúrába nem fér bele.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
