A diákhitelnek, ami a felsőoktatásban résztvevő hallgatók számára igényelhető kölcsön, van diákhitel1 és diákhitel2 típusa is. De mi a különbség a kettő között? Mutatjuk.
Kik vehetik fel a diákhitel1-et és a diákhitel2-t?
A diákhitel1-et egyaránt felvehetik állami ösztöndíjas és önköltséges képzésen tanulók, a diákhitel2-t viszont csak önköltséges képzésre felvettek igényelhetik.
Mekkora összeget lehet velük felvenni?
A diákhitel1 esetében havi 15, 21, 25, 30, 40, 50 vagy 70 ezer forintot lehet igényelni, amit félévenként egyösszegű vagy havi utalásban is lehet kérni. A diákhitel2nél akkora összeg igényelhető, amekkora a tanuló tandíja az intézmény felé, ez tehát csak tandíjra költhető, míg a diákhitel1 esetében nincsen megszabva az, hogy mire költi a diák.
Fel lehet venni a kettőt egyszerre?
Igen. A Diákhitelt összességében 11 tanulmányi félévre lehet felvenni, egy szemeszterben legfeljebb 5 tanulmányi hónapra. Ha egységes, osztatlan képzésben vesz részt a hallgató és a képzési idő meghaladja a 11 tanulmányi félévet, akkor a jogosultsági idő megegyezik a képzési idővel, de nem haladhatja meg a 14 tanulmányi félévet - írja a diakhitel.hu.
Mekkora a kamat?
A diákhitel1 kamata változó, mértékét a Kormányrendeletben rögzített szabályok szerint, félévente határozza meg a Diákhitel Központ. Az érvényes kamatláb: 2,30%. A diákhitel2 pedig kamatmentes.
Külföldi tanulmányokra is lehet őket igényelni?
A diákhitel1-et igen, de mindez feltételekhez kötött, a diákhitel2-t pedig nem.
A diákhitel2-ről itt találtok további infókat, a diákhitel2-ről pedig a következő cikkben:
Idén kezditek az egyetemet? Nyolc dolog, amit mindenképp tudnotok kell a diákhitelről
Hamarosan kezdődik az új félév az egyetemeken, sokaknak ez lesz az első, ezért most összegyűjtöttünk pár fontos infót a diákhitelről. Kik vehetik fel a szabadon felhasználható diákhitel1-et? Itt a válasz: Ki veheti fel? A hitelt felveheti állami ösztöndíjas és önköltséges képzésen tanuló hallgató is felveheti, akár nappali, akár esti, akár levelező tagozaton vagy távoktatásos formában tanul.
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
