Miért éppen Dánia? Több magyar hallgatónak bejött a választás

Az ingyenes felsőoktatásáról ismert Dánia egyre népszerűbb a külföldön továbbtanuló magyar fiatalok körében. Több kint tanuló hallgató is a minőségi és gyakorlatias képzésről számolt be, ami nagy szerepet játszik a diploma utáni sikeres álláskeresésben.

  • Eduline
Wikipédia

A külföldi továbbtanulás egyre nagyobb népszerűségnek örvend a magyar diákok körében, már ismerünk olyan gimnáziumot, ahol a diákok harmada külföldi egyetemre ment.

Vigh Zsófia egyike volt azoknak a diákoknak, akik elhatározták, hogy álmaik megvalósításáért - az ingyenes felsőoktatást nyújtó -  Dániába próbálnak szerencsét, és a magyar intézmények helyett ott kezdik meg felsőfokú tanulmányaikat. A ceglédi származású lány ma már a Dania Academy, University of Applied Sciences másodéves marketinghallgatója. Elmondás szerint már rövid, mindössze 2 éves időtartam alatt is szakmai sikereket lehet elérni az egyetemi tanulmányok során.

„Kezdésként azért döntöttem Dánia mellett, mert tudtam, hogy az a nemzetközi környezet és a gyakorlaton alapuló oktatást később hasznomra fog válni” - magyarázta döntését. Dániában a tudományterületén minden tanulónak a kötelező oktatási programjuk részeként egy általuk választott cégnél gyakorlatot kell teljesítenie. Az iskola célja, hogy felkészítse őket a korábban megszerzettek gyakorlati alkalmazására a sikeres élethez. A magyar hallgatók többsége Dániában tölti gyakorlatát, de kedvelt célpontok Hollandia és Magyarország is, Zsófia jelenleg a saját egyetemének nemzetközi részlegén tölti gyakorlati idejét.

„Nagyon örülök, hogy sikerült ezt a gyakorlati helyet megszereznem, mert így segíthetek a jövőben itt tanuló diákoknak úgy, hogy jómagam is az vagyok. A gyakorlatom nagyon érdekes, a munkatársak kedvesek és segítőkészek, minden lehetőséget megadva, hogy hasznosítsuk az iskolában tanultakat.”

- mondta Jagicza Dániel, aki jelenleg egy dán horgász és szabadidős tevékenységekkel foglalkozó cégnél tölti gyakorlatát. A dán felsőoktatási intézmények szorosan kapcsolatban állnak az üzleti élettel. „Az iskolában sok interaktív jellegű feladatokban, mint szemináriumok, iskolai témájú külföldi és belföldi kirándulások, céglátogatások is” - tette hozzá Dányi Gergő, aki már befejezte tanulmányait.

A dán megoldás a cégek számára is előnyös, ugyanis tanult munkaerőhöz jutnak, akik az egyetemi évek után akár náluk jelenthetik az utánpótlást, valamint az általuk behozott új szemléletmódnak és impulzusoknak köszönhetően segíthetnek a dán cégek fejlődésében újszerű ötleteikkel. Zsófia egyetemi projektje keretében 4 társával együtt a dán székhelyű, de nemzetközileg is elismert JP Group autóalkatrészek gyártásával foglalkozó cégnek segített eléri még több nemzetközi vásárlót innovatív megközelítési móddal.

„A csoport, aki nekünk dolgozott, sok jó ötlettel állt elő, és a legjobb érdemjegyet kapták a vizsgamunkájukra. A sok jó javaslatból és megoldási módból néhányat biztosan fel fogunk használni későbbi tevékenységünk során” - magyarázta Nikolaj Vestergaard Sandt, a cég kiviteli asszisztense. A programokat koorinálandó, a cégek kijelölt munkatársai végigkövetik a hallgatókat a gyakorlatuk alatt, hogy mindig a kellő információval és segítséggel láthassák el őket. A gyakorlatok olyan rugalmasak, hogy a cégek nemzetközi utakra is elvihetik a hallgatókat, Zsófia csoportja Lengyelországban járt.

Az oktatási intézmények és a cégek közeli kapcsolata nemcsak egy szemeszternyi szakmai gyakorlat eltöltésében merül ki, hanem a vizsgafeladatokat és a követelményrendszert is a megszerezhető gyakorlati tapasztalat alapján alakítják ki.

„Ezt a gyakorlati megközelítést nem tapasztaltam itthon, sajnos a lexikális tudásnak nem éreztem a gyakorlatban történő használhatóságát. Mindenkinek ajánlanám ezt a képzést, akik szeretnének egy másik országot megismerni, találkozni emberekkel a világ bármely pontjáról, és egy újfajta tanulási módot elsajátítani” - mondta Zsófia.

A cikk olvasói közreműködéssel valósult meg.

Itt nem a vizsgákra mennek rá - milyen Dániában tanulni?

Miért dönt úgy egy végzős középiskolás, hogy Magyarország helyett Dániában tanul tovább? Milyen a felvételi, milyen az egyetem, és hogyan lehet munkát találni? Olvasónk, Radányi Lili mesél tapasztalatairól. Két éve - az Educatio kiállítás után - döntöttem el, hogy külföldön szeretnék továbbtanulni.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.