Miért éppen Dánia? Több magyar hallgatónak bejött a választás

Az ingyenes felsőoktatásáról ismert Dánia egyre népszerűbb a külföldön továbbtanuló magyar fiatalok körében. Több kint tanuló hallgató is a minőségi és gyakorlatias képzésről számolt be, ami nagy szerepet játszik a diploma utáni sikeres álláskeresésben.

  • Eduline
Wikipédia

A külföldi továbbtanulás egyre nagyobb népszerűségnek örvend a magyar diákok körében, már ismerünk olyan gimnáziumot, ahol a diákok harmada külföldi egyetemre ment.

Vigh Zsófia egyike volt azoknak a diákoknak, akik elhatározták, hogy álmaik megvalósításáért - az ingyenes felsőoktatást nyújtó -  Dániába próbálnak szerencsét, és a magyar intézmények helyett ott kezdik meg felsőfokú tanulmányaikat. A ceglédi származású lány ma már a Dania Academy, University of Applied Sciences másodéves marketinghallgatója. Elmondás szerint már rövid, mindössze 2 éves időtartam alatt is szakmai sikereket lehet elérni az egyetemi tanulmányok során.

„Kezdésként azért döntöttem Dánia mellett, mert tudtam, hogy az a nemzetközi környezet és a gyakorlaton alapuló oktatást később hasznomra fog válni” - magyarázta döntését. Dániában a tudományterületén minden tanulónak a kötelező oktatási programjuk részeként egy általuk választott cégnél gyakorlatot kell teljesítenie. Az iskola célja, hogy felkészítse őket a korábban megszerzettek gyakorlati alkalmazására a sikeres élethez. A magyar hallgatók többsége Dániában tölti gyakorlatát, de kedvelt célpontok Hollandia és Magyarország is, Zsófia jelenleg a saját egyetemének nemzetközi részlegén tölti gyakorlati idejét.

„Nagyon örülök, hogy sikerült ezt a gyakorlati helyet megszereznem, mert így segíthetek a jövőben itt tanuló diákoknak úgy, hogy jómagam is az vagyok. A gyakorlatom nagyon érdekes, a munkatársak kedvesek és segítőkészek, minden lehetőséget megadva, hogy hasznosítsuk az iskolában tanultakat.”

- mondta Jagicza Dániel, aki jelenleg egy dán horgász és szabadidős tevékenységekkel foglalkozó cégnél tölti gyakorlatát. A dán felsőoktatási intézmények szorosan kapcsolatban állnak az üzleti élettel. „Az iskolában sok interaktív jellegű feladatokban, mint szemináriumok, iskolai témájú külföldi és belföldi kirándulások, céglátogatások is” - tette hozzá Dányi Gergő, aki már befejezte tanulmányait.

A dán megoldás a cégek számára is előnyös, ugyanis tanult munkaerőhöz jutnak, akik az egyetemi évek után akár náluk jelenthetik az utánpótlást, valamint az általuk behozott új szemléletmódnak és impulzusoknak köszönhetően segíthetnek a dán cégek fejlődésében újszerű ötleteikkel. Zsófia egyetemi projektje keretében 4 társával együtt a dán székhelyű, de nemzetközileg is elismert JP Group autóalkatrészek gyártásával foglalkozó cégnek segített eléri még több nemzetközi vásárlót innovatív megközelítési móddal.

„A csoport, aki nekünk dolgozott, sok jó ötlettel állt elő, és a legjobb érdemjegyet kapták a vizsgamunkájukra. A sok jó javaslatból és megoldási módból néhányat biztosan fel fogunk használni későbbi tevékenységünk során” - magyarázta Nikolaj Vestergaard Sandt, a cég kiviteli asszisztense. A programokat koorinálandó, a cégek kijelölt munkatársai végigkövetik a hallgatókat a gyakorlatuk alatt, hogy mindig a kellő információval és segítséggel láthassák el őket. A gyakorlatok olyan rugalmasak, hogy a cégek nemzetközi utakra is elvihetik a hallgatókat, Zsófia csoportja Lengyelországban járt.

Az oktatási intézmények és a cégek közeli kapcsolata nemcsak egy szemeszternyi szakmai gyakorlat eltöltésében merül ki, hanem a vizsgafeladatokat és a követelményrendszert is a megszerezhető gyakorlati tapasztalat alapján alakítják ki.

„Ezt a gyakorlati megközelítést nem tapasztaltam itthon, sajnos a lexikális tudásnak nem éreztem a gyakorlatban történő használhatóságát. Mindenkinek ajánlanám ezt a képzést, akik szeretnének egy másik országot megismerni, találkozni emberekkel a világ bármely pontjáról, és egy újfajta tanulási módot elsajátítani” - mondta Zsófia.

A cikk olvasói közreműködéssel valósult meg.

Itt nem a vizsgákra mennek rá - milyen Dániában tanulni?

Miért dönt úgy egy végzős középiskolás, hogy Magyarország helyett Dániában tanul tovább? Milyen a felvételi, milyen az egyetem, és hogyan lehet munkát találni? Olvasónk, Radányi Lili mesél tapasztalatairól. Két éve - az Educatio kiállítás után - döntöttem el, hogy külföldön szeretnék továbbtanulni.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.