Miért éppen Dánia? Több magyar hallgatónak bejött a választás

Az ingyenes felsőoktatásáról ismert Dánia egyre népszerűbb a külföldön továbbtanuló magyar fiatalok körében. Több kint tanuló hallgató is a minőségi és gyakorlatias képzésről számolt be, ami nagy szerepet játszik a diploma utáni sikeres álláskeresésben.

  • Eduline
Wikipédia

A külföldi továbbtanulás egyre nagyobb népszerűségnek örvend a magyar diákok körében, már ismerünk olyan gimnáziumot, ahol a diákok harmada külföldi egyetemre ment.

Vigh Zsófia egyike volt azoknak a diákoknak, akik elhatározták, hogy álmaik megvalósításáért - az ingyenes felsőoktatást nyújtó -  Dániába próbálnak szerencsét, és a magyar intézmények helyett ott kezdik meg felsőfokú tanulmányaikat. A ceglédi származású lány ma már a Dania Academy, University of Applied Sciences másodéves marketinghallgatója. Elmondás szerint már rövid, mindössze 2 éves időtartam alatt is szakmai sikereket lehet elérni az egyetemi tanulmányok során.

„Kezdésként azért döntöttem Dánia mellett, mert tudtam, hogy az a nemzetközi környezet és a gyakorlaton alapuló oktatást később hasznomra fog válni” - magyarázta döntését. Dániában a tudományterületén minden tanulónak a kötelező oktatási programjuk részeként egy általuk választott cégnél gyakorlatot kell teljesítenie. Az iskola célja, hogy felkészítse őket a korábban megszerzettek gyakorlati alkalmazására a sikeres élethez. A magyar hallgatók többsége Dániában tölti gyakorlatát, de kedvelt célpontok Hollandia és Magyarország is, Zsófia jelenleg a saját egyetemének nemzetközi részlegén tölti gyakorlati idejét.

„Nagyon örülök, hogy sikerült ezt a gyakorlati helyet megszereznem, mert így segíthetek a jövőben itt tanuló diákoknak úgy, hogy jómagam is az vagyok. A gyakorlatom nagyon érdekes, a munkatársak kedvesek és segítőkészek, minden lehetőséget megadva, hogy hasznosítsuk az iskolában tanultakat.”

- mondta Jagicza Dániel, aki jelenleg egy dán horgász és szabadidős tevékenységekkel foglalkozó cégnél tölti gyakorlatát. A dán felsőoktatási intézmények szorosan kapcsolatban állnak az üzleti élettel. „Az iskolában sok interaktív jellegű feladatokban, mint szemináriumok, iskolai témájú külföldi és belföldi kirándulások, céglátogatások is” - tette hozzá Dányi Gergő, aki már befejezte tanulmányait.

A dán megoldás a cégek számára is előnyös, ugyanis tanult munkaerőhöz jutnak, akik az egyetemi évek után akár náluk jelenthetik az utánpótlást, valamint az általuk behozott új szemléletmódnak és impulzusoknak köszönhetően segíthetnek a dán cégek fejlődésében újszerű ötleteikkel. Zsófia egyetemi projektje keretében 4 társával együtt a dán székhelyű, de nemzetközileg is elismert JP Group autóalkatrészek gyártásával foglalkozó cégnek segített eléri még több nemzetközi vásárlót innovatív megközelítési móddal.

„A csoport, aki nekünk dolgozott, sok jó ötlettel állt elő, és a legjobb érdemjegyet kapták a vizsgamunkájukra. A sok jó javaslatból és megoldási módból néhányat biztosan fel fogunk használni későbbi tevékenységünk során” - magyarázta Nikolaj Vestergaard Sandt, a cég kiviteli asszisztense. A programokat koorinálandó, a cégek kijelölt munkatársai végigkövetik a hallgatókat a gyakorlatuk alatt, hogy mindig a kellő információval és segítséggel láthassák el őket. A gyakorlatok olyan rugalmasak, hogy a cégek nemzetközi utakra is elvihetik a hallgatókat, Zsófia csoportja Lengyelországban járt.

Az oktatási intézmények és a cégek közeli kapcsolata nemcsak egy szemeszternyi szakmai gyakorlat eltöltésében merül ki, hanem a vizsgafeladatokat és a követelményrendszert is a megszerezhető gyakorlati tapasztalat alapján alakítják ki.

„Ezt a gyakorlati megközelítést nem tapasztaltam itthon, sajnos a lexikális tudásnak nem éreztem a gyakorlatban történő használhatóságát. Mindenkinek ajánlanám ezt a képzést, akik szeretnének egy másik országot megismerni, találkozni emberekkel a világ bármely pontjáról, és egy újfajta tanulási módot elsajátítani” - mondta Zsófia.

A cikk olvasói közreműködéssel valósult meg.

Itt nem a vizsgákra mennek rá - milyen Dániában tanulni?

Miért dönt úgy egy végzős középiskolás, hogy Magyarország helyett Dániában tanul tovább? Milyen a felvételi, milyen az egyetem, és hogyan lehet munkát találni? Olvasónk, Radányi Lili mesél tapasztalatairól. Két éve - az Educatio kiállítás után - döntöttem el, hogy külföldön szeretnék továbbtanulni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.