Jár családi pótlék és adókedvezmény az egyetemisták után?

A családi pótlékról és a családi adókedvezményről is lemondhatnak a szülők, ha gyermekük egyetemen tanul tovább. Ha van testvére is, aki után jár a családi pótlék, akkor figyelembe lehet venni az egyetemistát is az adókedvezmény és a családi pótlék kiszámításakor.

  • Eduline
pixabay

Az énpénzem.hu azt írja, érettségit követően ugyanis a családi pótlékot csak a tanév végéig, azaz június végéig folyósítják, tehát júliustól már nem. A jogszabály szerint ugyanis a családi pótlék (azaz iskoláskorúnál iskoláztatási támogatás) a tankötelezettség teljes időtartamára jár (ez ma már a 16. év betöltését jelenti), illetve addig, amíg a gyermek közoktatási intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek végéig, amikor betölti a 20.  - sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. – életévét.

Ha van kisebb testvér, aki után még jár a családi pótlék, az iskola megkezdése után kérvényezheti a szülő, hogy vegyék figyelembe  a számításkor az egyetemista vagy főiskolás diákot is, aki után családi pótlék már nem jár.

Ez azért fontos, mert így a testvér után magasabb összeg jár. Tehát egy kétgyermekes családnál, ha a nagyobbik leérettségizett és továbbtanul, akkor nem az egy gyermek után járó után járó 12200 forintot, hanem a kétgyermekesek után járó 13300 forintot kaphatja meg a szülő a fiatalabb gyermek után.

Ilyen ösztöndíjakra és támogatásra pályázhattok: infók a szociális támogatásról

Milyen ösztöndíjakra és támogatásokra pályázhattok elsőéves egyetemistaként? Cikksorozatunkban bemutatjuk a legfontosabb ösztöndíjakat. 1. rész: szociális ösztöndíj. Kinek jár? Mennyi jár? Közkedvelt nevén: szociális támogatás, vagyis szoctám. Az egyetemek és főiskolák minden szemeszterben szociális támogatással segítik az anyagi problémákkal küzdő hallgatókat.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.