Jár családi pótlék és adókedvezmény az egyetemisták után?

A családi pótlékról és a családi adókedvezményről is lemondhatnak a szülők, ha gyermekük egyetemen tanul tovább. Ha van testvére is, aki után jár a családi pótlék, akkor figyelembe lehet venni az egyetemistát is az adókedvezmény és a családi pótlék kiszámításakor.

  • Eduline
pixabay

Az énpénzem.hu azt írja, érettségit követően ugyanis a családi pótlékot csak a tanév végéig, azaz június végéig folyósítják, tehát júliustól már nem. A jogszabály szerint ugyanis a családi pótlék (azaz iskoláskorúnál iskoláztatási támogatás) a tankötelezettség teljes időtartamára jár (ez ma már a 16. év betöltését jelenti), illetve addig, amíg a gyermek közoktatási intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek végéig, amikor betölti a 20.  - sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. – életévét.

Ha van kisebb testvér, aki után még jár a családi pótlék, az iskola megkezdése után kérvényezheti a szülő, hogy vegyék figyelembe  a számításkor az egyetemista vagy főiskolás diákot is, aki után családi pótlék már nem jár.

Ez azért fontos, mert így a testvér után magasabb összeg jár. Tehát egy kétgyermekes családnál, ha a nagyobbik leérettségizett és továbbtanul, akkor nem az egy gyermek után járó után járó 12200 forintot, hanem a kétgyermekesek után járó 13300 forintot kaphatja meg a szülő a fiatalabb gyermek után.

Ilyen ösztöndíjakra és támogatásra pályázhattok: infók a szociális támogatásról

Milyen ösztöndíjakra és támogatásokra pályázhattok elsőéves egyetemistaként? Cikksorozatunkban bemutatjuk a legfontosabb ösztöndíjakat. 1. rész: szociális ösztöndíj. Kinek jár? Mennyi jár? Közkedvelt nevén: szociális támogatás, vagyis szoctám. Az egyetemek és főiskolák minden szemeszterben szociális támogatással segítik az anyagi problémákkal küzdő hallgatókat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.