Az egyetemisták körében népszerű számos budapesti kerületben már 2-4 év közötti tartózkodás esetén jobban megérheti lakást vásárolni, mint bérelni - derül ki a Magyar Hírlap pénteki cikkéből, amely az úgynevezett Takarék Index friss elemzését idézte.
A bérleti díjak, a lakásárak és a tartózkodás tervezett időtartama alapján kiszámítható az úgynevezett fedezeti időtáv, amely megmutatja, legalább mennyi időt kell az adott otthonban eltölteni ahhoz, hogy érdemes legyen megvásárolni, nem pedig bérelni.
A fedezeti időtávok az Index készítői által vizsgált budapesti körzetekben 1,5-9 év közöttiek. Legtovább az V. és a VI. kerületben kell élni ahhoz, hogy a bérlés helyett megérje a vásárlás. Az egyetemisták körében népszerűbb többi kerületben, a VII., VIII., IX., XIII. és XIV. kerületben azonban már 2-4 év közötti időtávon felmerülhet a vásárlás.
A Takarék Csoport felméréséből az is kiderült, hogy a fővárosi egyetemek közelében tavaly 384-570 ezer forint közötti négyzetméterárakat kellett fizetni. Egy 40 négyzetméteres lakás 15-22 millió forint közötti összegbe került.
Hihetetlen albérletárak vannak Budapesten: 120 ezer forint havonta egy garzonért?
Budapesten több mint 8300 kiadó lakóingatlan közül válogathatnak a fiatalok, a július második felében felkínált albérletek száma 12 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit - derül ki az ingatlan.com elemzéséből. A közlemény idézte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki kifejtette, a kínálatbővülés ellenére Budapest egyes kerületeiben az albérletárak is emelkedtek néhány százalékkal.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
