Albérlet vagy lakásvásárlás? Kiszámolták, melyik éri meg jobban

Az egyetemisták körében népszerű számos budapesti kerületben már 2-4 év közötti tartózkodás esetén jobban megérheti lakást vásárolni, mint bérelni - derül ki a Magyar Hírlap pénteki cikkéből, amely az úgynevezett Takarék Index friss elemzését idézte.

  • MTI
Stiller Ákos

A bérleti díjak, a lakásárak és a tartózkodás tervezett időtartama alapján kiszámítható az úgynevezett fedezeti időtáv, amely megmutatja, legalább mennyi időt kell az adott otthonban eltölteni ahhoz, hogy érdemes legyen megvásárolni, nem pedig bérelni.

A fedezeti időtávok az Index készítői által vizsgált budapesti körzetekben 1,5-9 év közöttiek. Legtovább az V. és a VI. kerületben kell élni ahhoz, hogy a bérlés helyett megérje a vásárlás. Az egyetemisták körében népszerűbb többi kerületben, a VII., VIII., IX., XIII. és XIV. kerületben azonban már 2-4 év közötti időtávon felmerülhet a vásárlás.

A Takarék Csoport felméréséből az is kiderült, hogy a fővárosi egyetemek közelében tavaly 384-570 ezer forint közötti négyzetméterárakat kellett fizetni. Egy 40 négyzetméteres lakás 15-22 millió forint közötti összegbe került.

Hihetetlen albérletárak vannak Budapesten: 120 ezer forint havonta egy garzonért?

Budapesten több mint 8300 kiadó lakóingatlan közül válogathatnak a fiatalok, a július második felében felkínált albérletek száma 12 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit - derül ki az ingatlan.com elemzéséből. A közlemény idézte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki kifejtette, a kínálatbővülés ellenére Budapest egyes kerületeiben az albérletárak is emelkedtek néhány százalékkal.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.