Elegük van a bölcsészképzéseket "érő támadásokból", szövetséget alapított négy HÖK-elnök

Megelégelték, hogy az elmúlt években többször megkérdőjelezték a bölcsészképzések "társadalmi és gazdasági hasznosságát", ezért saját szövetséget alapított négy bölcsészkari HÖK-elnök.

  • Eduline

"Az elmúlt években folyamatos támadás érte a bölcsész- és társadalomtudományterületen oktatott szakokat, megkérdőjelezve társadalmi és gazdasági hasznosságukat" - olvasható az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkari HÖK-elnöke által létrehozott Bölcsész Hallgatók Szövetségének szerdai közleményében. 

Azt írják, bár a felsőoktatási reformok a műszaki- és természettudományos képzések fejlesztését tűzték ki célul, a humán szakokat "a magas ponthatárok, a lejárató kampányok,és a csekély számú állami ösztöndíjas helyek ellenére a felvételizők továbbra is nagy számban választják".

"A végzettek körében több mint kétharmados a foglalkoztatottság, hiszen a nyelvtudás, a kritikai gondolkodás, a kommunikációs készségek mind-mind olyan kompetenciák, melyek egyre fontosabb szempontként merülnek fel a kiválasztásnál" - olvasható a közleményben.

Kiemelik, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáján (HÖOK) belül "a negatív tendenciák megállítása érdekében" dolgoznak majd, például foglalkoznak majd a tudományos életpályájával, az ösztöndíjak helyzetével, a tehetséggondozás támogatásával, valamint a tanárképzéssel. "Határozottan kérjük a HÖOK elnökségét, hogy sürgesse meg az évek óta halogatott beavatkozások végrehajtását" - zárul a közlemény.

Mégsem értéktelen a bölcsészdiploma? Ennyit lehet keresni friss diplomásként

Valamelyik bölcsészképzésen szeretnétek továbbtanulni, de kíváncsiak vagytok, milyen fizetésekre számíthattok majd friss diplomásként? Utánajártunk. A Felvi.hu szakkeresőjének segítségével megnéztük, mennyit lehet keresni 2016 legnépszerűbb bölcsészettudományi alapszakjainak elvégzése után a 2014-es diplomáspálya-követési adatok alapján.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.