Öt dolog, amire a vizsgaidőszak tanít meg

Ki gondolta volna, hogy a könyvtár a legnépszerűbb hely karácsony előtt? Vagy hogy hatszáz oldalt simán be tudtok magolni néhány nap alatt? Öt dolog, amire a vizsgaidőszak tanít meg.

  • Eduline

Az agyatok

hihetetlen teljesítményre képes

Amit középiskolásként lehetetlennek tartottatok (a húszoldalas törianyag bemagolása a témazáró előtt nagy falatnak tűnt), az mostanra kisujjból megy. Hatszáz oldal megtanulása négy nap alatt? Bármikor képesek vagytok rá.

Shutterstock

Nem az egyetemi klub, és nem a környék legjobb kávézója a legnépszerűbb hely decemberben. Hanem a könyvtár

Nincs szabad asztal, nincs szabad szék. Egyetemista mindenhol - ablakmélyedésekben, polcok között, előtt, mögött. És igen, van, aki egész napra szóló felszereléssel érkezik. Hol van a legnagyobb tömeg? A kávéautomata előtt.

Az oktatók legalább annyira utálják az egészet,

mint ti

Persze vannak ínyencek... De azért annyira nem nagy buli kijavítani százötven hallgató mikroökonómia/matek/grammatikadolgozatát (még akkor sem, ha két-három lelkes doktorandusz besegít). Hogy az egyenként harminc-negyven oldalas házidolgozatok végigolvasásáról ne is beszéljünk.

A naptár

jó dolog

Január 2. 2015-ben ugyanis munkaszüneti nap. Hogy ez mit jelent? Végre lelkiismeret-furdalás nélkül bulizhattok szilveszterkor, mert munkaszüneti napon még a legszigorúbb prof sem tart vizsgát. Az első munkanap 2015-ben január 5., hétfő. Vagyis a szilveszteri buli után van még négy napotok tanulni.

Igen,

az emberek még mindig ünneplik a karácsonyt

Ki emlékszik már azokra a karácsonyokra, amelyeket nem a tankönyvekkel (hanem a családdal) töltöttetek? A diplomázás után elveszítitek ugyan a nyári szünetet, cserébe viszont végre megint karácsonyozhattok. Úgy igazán.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.