Sok felvételizőre még komoly feladat vár, sok múlhat rajta

Miért fontos, hogy átmenjetek az alkalmassági vizsgán, ha olyan szakra jelentkeztek, amelyen ez felvételi feltétel?

  • Eduline
pixabay

A felvételi tájékoztató felhívja a figyelmet arra, hogy aki az alkalmassági vizsgán nem jelenik meg vagy „nem felelt meg" minősítést kap, annak a felvételi összpontszáma 0, azaz nulla.

Ez azt jelenti, hogy mindegy, hány pontot gyűjtöttetek tanulmányi és érettségi eredményetekkel, nyelvvizsgákkal, emelt szintű érettségivel, olyan szakra nem kerülhettek be, ahol az alkalmassági vizsga nem sikerült.

A tanári képzés alkalmassági vizsgáiról itt olvashattok.

Shutterstock

A testnevelő tanár osztatlan képzésnél a motoros alkalmassági vizsga öröklődik, azt a jelentkezési sorrendben első helyen megjelölt intézményben kell letenni.

Az alkalmassági megkezdésekor be kell mutatni az egy hónapnál nem régebbi sportorvosi igazolás eredeti példányát. A sportorvosi igazolást legkésőbb 2018. május 25-ig fel kell tölteni az E-felvételi rendszerébe.

Illetve az edző szak esetében az alkalmassági vizsgára mindenkinek el kell vinnie a szükséges sportorvosi igazolást.

A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Így kerülhettek be az egyetemre, ha nincs 280 pontotok

Nincs annyi pontotok, hogy bekerüljetek valamelyik alap- vagy osztatlan szakra? Így tanulhattok egyetemen akkor is, ha a minimumponthatár alatt vagytok. A felsőoktatási felvételiről szóló rendelet alapján a 2018-as felvételin 280 a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon. Aki ennél kevesebb pontot gyűjt, sem önköltséges, sem állami ösztöndíjas formában nem kezdheti el ezeket a képzéseket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.