Még mindig nagyon kevés diplomás él a falvakban

A rendszerváltás óta hatszorosára ugrott a diplomások aránya, de a falvakban továbbra is nagyon kevés főiskolát, egyetemet végzett ember van, hiányoznak a mobilitási csatornák - írja a HVG

  • Eduline
pixabay.com

A felsőoktatás több mint negyedszázados erőteljes expanziója ellenére a hazai falvakban továbbra is sokkal kevesebb a főiskolát és egyetemet végzettek száma, mint a nagyobb városokban – olvasható ki a legutóbbi (2016-os) kis népszámlálás időközben megjelent adataiból.

Míg a fővárosban élők közül átlagosan minden harmadik, a megyeszékhelyeken pedig jóformán minden negyedik lakos diplomás, a községekben csak minden tizedikről mondható el ugyanez. Különösen ritka az egyetemet végzett diák a szabolcsi és a szatmári, valamint a nógrádi falvakban, s e vidékeken épültek ki a legkevésbé a mobilitási csatornák az egyetemek és a kistelepülések között.

A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Meghökkentő adatok: ennyivel emelkedett a diplomások száma száz éve alatt

A tavalyi mikrocenzus 1 millió 700 ezer diplomást mutatott ki, 1920-ban ez a szám 70 ezer volt. 1920-ban a 15 évnél idősebb népesség több mint 90 százaléka még csak az alapfokú iskolát végezte el.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Hétfő délután kiderülhet, mekkora béremelést kapnak a NOKS- és technikai dolgozók

Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.