Még mindig nagyon kevés diplomás él a falvakban

A rendszerváltás óta hatszorosára ugrott a diplomások aránya, de a falvakban továbbra is nagyon kevés főiskolát, egyetemet végzett ember van, hiányoznak a mobilitási csatornák - írja a HVG

  • Eduline
pixabay.com

A felsőoktatás több mint negyedszázados erőteljes expanziója ellenére a hazai falvakban továbbra is sokkal kevesebb a főiskolát és egyetemet végzettek száma, mint a nagyobb városokban – olvasható ki a legutóbbi (2016-os) kis népszámlálás időközben megjelent adataiból.

Míg a fővárosban élők közül átlagosan minden harmadik, a megyeszékhelyeken pedig jóformán minden negyedik lakos diplomás, a községekben csak minden tizedikről mondható el ugyanez. Különösen ritka az egyetemet végzett diák a szabolcsi és a szatmári, valamint a nógrádi falvakban, s e vidékeken épültek ki a legkevésbé a mobilitási csatornák az egyetemek és a kistelepülések között.

A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Meghökkentő adatok: ennyivel emelkedett a diplomások száma száz éve alatt

A tavalyi mikrocenzus 1 millió 700 ezer diplomást mutatott ki, 1920-ban ez a szám 70 ezer volt. 1920-ban a 15 évnél idősebb népesség több mint 90 százaléka még csak az alapfokú iskolát végezte el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.