Még mindig nagyon kevés diplomás él a falvakban

A rendszerváltás óta hatszorosára ugrott a diplomások aránya, de a falvakban továbbra is nagyon kevés főiskolát, egyetemet végzett ember van, hiányoznak a mobilitási csatornák - írja a HVG

  • Eduline
pixabay.com

A felsőoktatás több mint negyedszázados erőteljes expanziója ellenére a hazai falvakban továbbra is sokkal kevesebb a főiskolát és egyetemet végzettek száma, mint a nagyobb városokban – olvasható ki a legutóbbi (2016-os) kis népszámlálás időközben megjelent adataiból.

Míg a fővárosban élők közül átlagosan minden harmadik, a megyeszékhelyeken pedig jóformán minden negyedik lakos diplomás, a községekben csak minden tizedikről mondható el ugyanez. Különösen ritka az egyetemet végzett diák a szabolcsi és a szatmári, valamint a nógrádi falvakban, s e vidékeken épültek ki a legkevésbé a mobilitási csatornák az egyetemek és a kistelepülések között.

A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Meghökkentő adatok: ennyivel emelkedett a diplomások száma száz éve alatt

A tavalyi mikrocenzus 1 millió 700 ezer diplomást mutatott ki, 1920-ban ez a szám 70 ezer volt. 1920-ban a 15 évnél idősebb népesség több mint 90 százaléka még csak az alapfokú iskolát végezte el.

Hozzászólások

Központosítás, forráskivonás, rosszabbul teljesítő diákok - így változott a közoktatás az elmúlt 15 évben

Radikális átalakuláson ment keresztül a magyar közoktatás az elmúlt másfél évtizedben: a helyi döntések szerepe visszaszorult, az állami központosítás megerősödött, miközben csökkentek az oktatásra fordított források és romlottak a tanulói teljesítmények – állapítja meg az Educatio folyóiratban megjelent friss tanulmány.