Még mindig nagyon kevés diplomás él a falvakban

A rendszerváltás óta hatszorosára ugrott a diplomások aránya, de a falvakban továbbra is nagyon kevés főiskolát, egyetemet végzett ember van, hiányoznak a mobilitási csatornák - írja a HVG

  • Eduline
pixabay.com

A felsőoktatás több mint negyedszázados erőteljes expanziója ellenére a hazai falvakban továbbra is sokkal kevesebb a főiskolát és egyetemet végzettek száma, mint a nagyobb városokban – olvasható ki a legutóbbi (2016-os) kis népszámlálás időközben megjelent adataiból.

Míg a fővárosban élők közül átlagosan minden harmadik, a megyeszékhelyeken pedig jóformán minden negyedik lakos diplomás, a községekben csak minden tizedikről mondható el ugyanez. Különösen ritka az egyetemet végzett diák a szabolcsi és a szatmári, valamint a nógrádi falvakban, s e vidékeken épültek ki a legkevésbé a mobilitási csatornák az egyetemek és a kistelepülések között.

A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Meghökkentő adatok: ennyivel emelkedett a diplomások száma száz éve alatt

A tavalyi mikrocenzus 1 millió 700 ezer diplomást mutatott ki, 1920-ban ez a szám 70 ezer volt. 1920-ban a 15 évnél idősebb népesség több mint 90 százaléka még csak az alapfokú iskolát végezte el.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.