Visszaszólt a CEU Orbánnak

A miniszterelnök csalással vádolta az egyetemet reggel, nem kellet sokáig várni a válaszra.

  • Eduline
MTI / Illyés Tibor

A CEU teljes mértékben visszautasítja Magyarország miniszterelnökének azon hamis állítását, hogy a CEU csalást követ el - áll abban a közleményben, amit az egyetem valamivel 10 óra után adott ki.

Orbán Viktor a közrádióban ma reggel csalással vádolta az egyetemet, mert külföldön nem folytat képzést. Orbán szerint ez ellentétes a magyar hogszabályokkal.

A CEU azt írja:

Ellentétben a Miniszterelnök kijelentésével, jelenleg nincsen érvényben olyan törvény Magyarországon, amely megköveteli, hogy az egyetemek származási országukban is folytassanak képzést annak érdekében, hogy Magyarországon diplomát adhassanak ki.

"Szeretnénk azt is megjegyezni, hogy a Miniszterelnök kijelentésével ellentétben egyetemünk hivatalosan bejegyzett és világszerte ismert neve Közép-európai Egyetem (CEU)" - írja a közlemény, mivel Orbán a rádióban következetesen "Soros-egyetemnek" nevezte az intézményt.
Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.