Visszacsapott a minisztériumnak a CEU: tele van csúsztatásokkal az Emmi-közlemény?

A Central European University (CEU) szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) megtéveszti a közvéleményt a felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatban, a CEU-ról, illetve a Közép-európai Egyetemről szóló nyilatkozata "számos csúsztatást és tévedést tartalmaz".

  • MTI
Reviczky Zsolt

Az egyetem közleményében arra reagált, hogy az Emmi kedden azt írta, a CEU az elmúlt napokban folyamatosan megtévesztette a közvéleményt, beleértve nemzetközi tekintélyű tudósokat és szervezeteket. Az Emmi állításaira reagálva elsőként azt emelték ki, hogy a minisztérium szerint a parlament által elfogadott törvénymódosítás nem érinti a Közép-európai Egyetemet.

"Ez nem felel meg a valóságnak", a módosításnak a névhasonlóságra vonatkozó passzusából következik, hogy meg kellene változtatni a Közép-európai Egyetem nevet - írták.

Úgy folytatták: a második állítás szerint a CEU tovább működhet, amint a két ország ezt elvi szinten nemzetközi megállapodásban támogatja. A CEU szerint az elvi nyilatkozat csak egyike a sok új feltételnek, amelynek teljesülnie kell ahhoz, hogy az egyetem tovább működhessen, ami "jelenleg lehetetlennek tűnik", illetve nagyon kicsi az esélye, hogy mindezek az év vége előtt teljesülhetnek. Ezért azt állítják: az új jogszabály "gyakorlatilag bezárásra kényszeríti" a CEU-t.

Aggasztja az Európai Bizottságot a lex CEU

Mélységesen aggasztja az Európai Bizottságot a magyar felsőoktatási törvény módosítása, amely sokak szerint bezárással fenyegeti a Közép-európai Egyetemet (CEU) - közölte szerdán Carlos Moedas kutatásért, innovációért és tudományért felelős uniós biztos. Mélységesen aggaszt a magyar felsőoktatási törvény előző napi módosítása, amely közvetlenül szemben állhat a tudományos kutatás szabadságával és a nyitottság közös értékeivel.

Ismertették: a harmadik állítás szerint az egyetem privilégiumokat élvezett, mivel "úgy adhatott ki kétféle - magyar és amerikai - diplomát, hogy csak egy képzést kellett a hallgatóknak elvégezniük". Közölték: "ez sem igaz", hallgatóik többsége csak egy, amerikai fokozatot szerez, 29 százalékuk kapja meg az amerikai és a magyar fokozatot is, nekik ezért a magyar akkreditáltságú programokban is részt kell venniük, és pluszfeladatokat elvégezniük.

Azzal kapcsolatban, hogy ez Soros Györgynek "jó üzlet volt", úgy reagáltak: a diákok nem üzletet jelentenek az egyetemnek, és különösen nem az alapítónak, hanem költséget, a rájuk fordított összeg "sokszorosan meghaladja" a tandíjat, amelyből az alapító "természetesen sehogyan sem részesül".

Az "előnyért", hogy amerikai diplomát is kiad, az egyetemnek amerikai akkreditációs elvárásoknak kellett és kell folyamatosan megfelelnie - közölték.

Az Emmi szerint Soros György 2005-ös levele privilégiumok kérésére irányult - idézte fel a CEU, közölve: Soros György az egyetem akkori igazgatótanácsának elnökeként levelében azt kérte, maradjon hatályban az egyetemet létrehozó 2004-es törvény, annak ellenére, hogy tartalma beépült a felsőoktatási törvénybe.

Úgy látta ugyanis, fontos, hogy a 2004-es törvény preambuluma "rávilágított a törvényhozók eredeti céljára". A kérést nem vették figyelembe, és 2010-ben hatályát vesztette a 2004-es törvény - áll a közleményben.

Friss ranglistán a CEU: ismét a legjobbak közé került a kormány által bezárásra ítélt egyetem

A Közép-európai Egyetem (CEU) a 39. a világ legjobb 50 évnél fiatalabb egyetemeinek rangsorában a Times Higher Education mai bejelentése szerint. A kétszázas listán a CEU az egyetlen magyar intézmény. A ranglistát a svájci École Polytechnique Fédérale de Lausanne vezeti, második a hongkongi műegyetem. Az első tízben csak európai és ázsiai intézmények szerepelnek.

Azt írták, az sem felel meg a valóságnak, hogy a CEU az "Oktatási Hivatal engedélyére való hivatkozás esetében is lebukott, és módosítania kellett saját korábbi nyilatkozatát", mert hivatkozásuk a tényeknek megfelelő volt, csak azért pontosították, és nem módosították, hogy a nyilvánosságnak egyértelmű legyen, a hivatal nem közvetlenül a miniszterelnök aznapi "hamis állításaira" reagált.

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.