Videó: életveszélyes trend terjed az egyetemisták között

Egyre több amerikai egyetemista szenved drunkorexiában, a University of Missouri felmérése szerint minden ötödik...

  • Eduline

Egyre több amerikai egyetemista szenved drunkorexiában, a University of Missouri felmérése szerint minden ötödik hallgató küzd a táplálkozási zavarral – adta hírül a Huffington Post. A drunkorexia az alkoholizmus és az anorexia keveréke, amelynek lényege, hogy a diétázó tizen- és huszonévesek kihagyják a főétkezéseket, hogy este elfogyaszthassanak néhány pohár italt.

A kutatók ezer diákot kérdeztek meg arról, miért választják az italt az étel helyett. A válaszadók többsége szerint ezzel a módszerrel pénzt lehet spórolni, és az elfogyasztott kalóriákat is egyszerűbb számon tartani, ami megakadályozza az elhízást. A tanulmány eredménye szerint a veszélyes trendet háromszor annyi nő követi, mint férfi.

A válaszadók több mint 15 százaléka alig eszik valamit napközben, hogy éjjel minél többet ihasson. Victoria Osborne egyetemi tanársegéd szerint a drunkorexia súlyos mentális- és magatartászavarokat okozhat, emellett alkoholizmushoz is vezethet. „Bár a kalóriabevitel állandó, az alkoholnak nincs tápértéke, ezért különféle hiánybetegségek alakulhatnak ki” – tette hozzá a tanársegéd. A magyar tinédzserek közül is egyre többen küzdenek alkoholproblémákkal és táplálkozási zavarral – összefoglalónkat itt olvashatod el.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.