Átalakítanák az egyetemi, főiksolai oktatók fizetési sávjait, így a docensek, az adjunktusok és a tanársegédek már 2016-ban bruttó 65-90 ezer forintos fizetésemelésre számíthatnak.
A felsőoktatási oktatók és az oktatást segítő dolgozók bérrendezéséről tárgyalt pénteken Palkovics László felsőoktatási államtitkár a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetével (FDSZ), a változások főként az alacsonyabb beosztású oktatókat érintenék - számolt be a Magyar Nemzet.
A lap szerint már 2016-ban béremelés várható, amire évek óta nem volt példa, a felsőoktatási alapbérek 2008 óta változatlanok: az egyetemi tanári alapilletmény bruttó 437 300 forint, amelynek az egyetemi docensek a 70 százalékát, az adjunktusok 50, a tanársegédek pedig 40 százalékát vihetik haza. Az FDSZ ehelyett 85-70-60 százalékos sávokat állapítana meg, így a jelenlegi alappal számolva az egyetemi docensek első fizetési fokozatban 306 ezer helyett 371 ezer forintot keresnének, az adjunktusok kezdő fizetése pedig 218 ezerről 306 ezerre emelkedne. Az államtitkár leszögezte, hogy a béremeléshez először a teljesítményértékelési rendszert kell bevezetni.
Ezen kívül a szakszervezeti javaslatok szerint meg kell különböztetni a főiskolai és egyetemi oktatókkal szembeni elvárásokat. Eszerint kikötnék, hogy egyetemi oktató csak az lehet, aki hallgatóként aktív tudományos tevékenységet végzett, és legalább egy szemesztert külföldön töltött, mérnöki és műszaki területeken pedig csak az lehetne egyetemi adjunktus vagy magasabb beosztású oktató, aki legalább fél évet eltöltött az iparban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
