Átalakítanák az egyetemi, főiksolai oktatók fizetési sávjait, így a docensek, az adjunktusok és a tanársegédek már 2016-ban bruttó 65-90 ezer forintos fizetésemelésre számíthatnak.
A felsőoktatási oktatók és az oktatást segítő dolgozók bérrendezéséről tárgyalt pénteken Palkovics László felsőoktatási államtitkár a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetével (FDSZ), a változások főként az alacsonyabb beosztású oktatókat érintenék - számolt be a Magyar Nemzet.
A lap szerint már 2016-ban béremelés várható, amire évek óta nem volt példa, a felsőoktatási alapbérek 2008 óta változatlanok: az egyetemi tanári alapilletmény bruttó 437 300 forint, amelynek az egyetemi docensek a 70 százalékát, az adjunktusok 50, a tanársegédek pedig 40 százalékát vihetik haza. Az FDSZ ehelyett 85-70-60 százalékos sávokat állapítana meg, így a jelenlegi alappal számolva az egyetemi docensek első fizetési fokozatban 306 ezer helyett 371 ezer forintot keresnének, az adjunktusok kezdő fizetése pedig 218 ezerről 306 ezerre emelkedne. Az államtitkár leszögezte, hogy a béremeléshez először a teljesítményértékelési rendszert kell bevezetni.
Ezen kívül a szakszervezeti javaslatok szerint meg kell különböztetni a főiskolai és egyetemi oktatókkal szembeni elvárásokat. Eszerint kikötnék, hogy egyetemi oktató csak az lehet, aki hallgatóként aktív tudományos tevékenységet végzett, és legalább egy szemesztert külföldön töltött, mérnöki és műszaki területeken pedig csak az lehetne egyetemi adjunktus vagy magasabb beosztású oktató, aki legalább fél évet eltöltött az iparban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
