Átalakítanák az egyetemi, főiksolai oktatók fizetési sávjait, így a docensek, az adjunktusok és a tanársegédek már 2016-ban bruttó 65-90 ezer forintos fizetésemelésre számíthatnak.
A felsőoktatási oktatók és az oktatást segítő dolgozók bérrendezéséről tárgyalt pénteken Palkovics László felsőoktatási államtitkár a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetével (FDSZ), a változások főként az alacsonyabb beosztású oktatókat érintenék - számolt be a Magyar Nemzet.
A lap szerint már 2016-ban béremelés várható, amire évek óta nem volt példa, a felsőoktatási alapbérek 2008 óta változatlanok: az egyetemi tanári alapilletmény bruttó 437 300 forint, amelynek az egyetemi docensek a 70 százalékát, az adjunktusok 50, a tanársegédek pedig 40 százalékát vihetik haza. Az FDSZ ehelyett 85-70-60 százalékos sávokat állapítana meg, így a jelenlegi alappal számolva az egyetemi docensek első fizetési fokozatban 306 ezer helyett 371 ezer forintot keresnének, az adjunktusok kezdő fizetése pedig 218 ezerről 306 ezerre emelkedne. Az államtitkár leszögezte, hogy a béremeléshez először a teljesítményértékelési rendszert kell bevezetni.
Ezen kívül a szakszervezeti javaslatok szerint meg kell különböztetni a főiskolai és egyetemi oktatókkal szembeni elvárásokat. Eszerint kikötnék, hogy egyetemi oktató csak az lehet, aki hallgatóként aktív tudományos tevékenységet végzett, és legalább egy szemesztert külföldön töltött, mérnöki és műszaki területeken pedig csak az lehetne egyetemi adjunktus vagy magasabb beosztású oktató, aki legalább fél évet eltöltött az iparban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
