Váratlanul átszervezték a román miniszterelnök plágiumügyét vizsgáló bizottságot

Liviu Pop román oktatási miniszter feloszlatta és újjászervezte az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos...

  • MTI

Liviu Pop román oktatási miniszter feloszlatta és újjászervezte az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanácsot (CNATDCU) egy nappal azelőtt, hogy a testület hivatalból akart vizsgálatot indítani a miniszterelnököt ért plágiumvád ügyében – közölte az Evenimentul Zilei című napilap.

A lap úgy tudja, hogy a miniszter rendelete nyomán a tanácsnak az eddigi 20 helyett 45 tagja lesz. Liviu Pop ideiglenes tárcavezető, aki másfél hónapos megbízatása utolsó napjait tölti az oktatási minisztérium élén, azt állítja, más okok miatt volt elégedetlen a testület munkájával, és nem tudta, hogy a CNATDCU pénteken ülésezni akar. Popnak állítólag arról sem volt tudomása, hogy Victor Ponta miniszterelnök plágiumügye kerül terítékre pénteken, és egyébként sem érti, miért kellett volna a tanácsnak hivatalból vizsgálatot indítania az ügyben.

A lap kitér arra, hogy csütörtökön lemondott a Bukaresti Tudományegyetem jogi karának dékánja, Flavius Baias is, miután a kari tanács úgy döntött: nem illetékes véleményezni, plágium-e Victor Ponta jogtudományi doktori dolgozata.

Maga az érintett egy harmadik testülettől várja: oszlassa el annak gyanúját, hogy tisztességtelenül szerzett tudományos címet. Victor Ponta a tudományos kutatást felügyelő hatóság Országos Etikai Tanácsától (CNE) kérte annak megállapítását, hogy doktori disszertációja plágiumnak minősül-e. Sajtóértesülések szerint ennek a testületnek az összetételét már június 15-én megváltoztatta egy miniszteri rendelettel Liviu Pop ideiglenes tárcavezető, alig néhány nappal azelőtt, hogy a testület lemondatott elődje, Ioan Mang volt oktatási miniszter plágiumügyét napirendjére tűzte. Ioan Mang lemondásának okáról itt olvashatsz bővebben.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.