Van olyan főiskola, amelytől öt év alatt támogatása kétharmadát vonták el

A nagyobb egyetemek mellett a vidéki főiskolákat is érzékenyen érinti a felsőoktatási állami támogatások csökkenése -...

  • MTI
MTI Fotó: Marjai János

A nagyobb egyetemek mellett a vidéki főiskolákat is érzékenyen érinti a felsőoktatási állami támogatások csökkenése - derül ki a Magyar Rektori Konferencia (MRK) részletes összegzéséből. A szaktárca keddi közlésében ugyanakkor hangsúlyozta: minimum 23 milliárd forinttal több jut felsőoktatásra az idén, mint tavaly. Mennyivel csökken az egyetemek és főiskolák állami támogatása? Az intézményekre lebontott adatokat itt nézhetitek meg.

A rektori konferencia 2008-től vizsgálta évenkénti bontásban az állami támogatások változását. Eszerint a Budapesti Gazdasági Főiskola idei támogatása a 2008-as keret 66 százaléka, míg a tavalyinak 78,5 százaléka. A Dunaújvárosi Főiskola támogatása az öt évvel ezelőttinek 36,5 százaléka, a tavalyinak 81,9 százaléka, az Eszterházy Károly Főiskoláé a 2008-as keret 62,5 százaléka, a tavalyi 83,8 százaléka. Az Eötvös József Főiskola kerete az öt évvel ezelőttinek 41,5 százaléka, a 2012-nek 54,3 százaléka.

A Kecskeméti Főiskola állami támogatása a 2008-nak 66,4 százaléka, a tavalyinak 80,7 százaléka, a Nyíregyházi Főiskola forrása az öt évvel ezelőttinek 43,6 százaléka, a tavalyinak 61,1 százaléka.

A Károly Róbert Főiskola esetében az állami juttatás az öt évvel ezelőttinek 27,3 százaléka, az előző évinek 63,8 százaléka, míg a Szolnoki Főiskolának a 2008-as keret 22,2 százaléka, a tavalyi összeg 35,1 százaléka jut.

A nagyobb egyetemeket is érzékenyen érinti az állami támogatások csökkenése. A Budapesti Corvinus Egyetem a 2008-as keret 56,7 százalékából, a tavalyi források 69,7 százalékából gazdálkodhat. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az öt évvel ezelőtti keret 69,9 százalékát, az előző évi források 83,4 százalékát kapja. Az ELTE esetében az arányok 59,4 és 69,1 százalékra jönnek ki, a Debreceni Egyetem esetében 61,2 százalék és 75 százalék a keret.

A Miskolci Egyetem az öt évvel ezelőtti állami juttatások 53 százalékával és a tavalyi 76,6 százalékával számolhat, a Pécsi Tudományegyetem 53,2 százalékával, illetve 66,4 százalékával. A Szegedi Tudományegyetem esetében a 2008-as keret 64,4 százaléka, illetve a tavalyi források 74,5 százaléka az előirányzat.

A szaktárca keddi közleményében kiemelte: az idén minimum 23 milliárddal forinttal több jut a felsőoktatásra, mint tavaly. A 2013-as költségvetési törvény 24 milliárd forinttal kevesebb forrást biztosít ugyan közvetlenül az intézményeknek, mint a 2012-es, három területen viszont 47 milliárd forintos többletforrást különítettek el - emlékeztettek.

Ebből 27 milliárd forint az állami és a magánszféra együttműködésében megvalósuló PPP-beruházások kiváltására, 10 milliárd forint az EU-s projektek önrészére, továbbá 10 milliárd az adósságkonszolidációra tervezett összeg. 

Kitértek arra is, hogy a fentieken túl szeptembertől a korábban tervezettnél több hallgatót vehetnek fel a felsőoktatási intézmények, és a több hallgató után többlettámogatásra lesznek jogosultak.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.