Változtatnak a felsőoktatási törvényen: 70 éves korig lehet oktatóként dolgozni

Középfokú nyelvvizsgához kötnék a rektori megbízást, oktatói és kutatói munkakörökben pedig legfeljebb hetvenéves...

  • MTI
Túry Gergely

Középfokú nyelvvizsgához kötnék a rektori megbízást, oktatói és kutatói munkakörökben pedig legfeljebb hetvenéves korig lehetne dolgozni - írja a Magyar Nemzet egy birtokába került tervezetre hivatkozva.

A lap hétfői száma szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) elkészítette a felsőoktatási stratégiához kapcsolódó törvénymódosítás és kormányrendelet tervezetét. Az egyeztetés alatt álló dokumentumok értelmében a rektorválasztás joga ismét visszakerül az intézményi szenátusok hatáskörébe és bevezetnék a kancelláriarendszert.

A kapcsolódó rendelettervezet melléklete a finanszírozási elveket és a képzési támogatások összegét tartalmazza, eszerint például az osztatlan jogászképzések hallgatói után félévenként 258 ezer forintot fizetne az állam. Műszaki alapképzésben 347 ezer, mesterképzésben 589 ezer forint támogatás járna az intézményeknek egy hallgató után szemeszterenként, az egységes osztatlan orvosképzés támogatása pedig 976 ezer forint lenne.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.