Vádat emeltek a debreceni református főiskola volt rektora ellen

Nagyobb kárt okozó, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt vádat emelt...

  • MTI

Nagyobb kárt okozó, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt vádat emelt az ügyészség a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola volt rektora és két másik oktató ellen - közölte Gellén Krisztina, a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség szóvivője kedden az MTI-vel.

A nyomozás - mint korábban közölte az ügyészség az MTI-vel - csalás, okirat-hamisítás és sikkasztás gyanúja miatt indult 2011 tavaszán a debreceni Kölcsey főiskola volt rektora ellen.

V. Zoltán, az időközben a Debreceni Református Hittudományi Egyetembe integrálódott Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola volt rektora ellen egy névtelen feljelentés nyomán indult nyomozás hamis számlázási ügyben.

A feljelentés szerint a főiskola kommunikációs és médiatudományi intézetének volt vezetőjeként V. Zoltán megemelt óradíjas szerződést kötött egy külsős oktató betéti társaságával. A megbízásban szereplő órákat azonban nem a külsős oktató tartotta meg a főiskolán, hanem - a számára engedélyezett kereten felül - V. Zoltán, így a megemelt óradíj összegének nagy része hozzá jutott vissza.

Az ügyészség három ember - V. Zoltán elsőrendű vádlott mellett a külsős oktató V. Tibor másodrendű és V.-F. Mónika harmadrendű vádlott - ellen emelt vádat nagyobb kárt okozó, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt.

Az elkövetők cselekményeikkel a főiskola fenntartójának, a Tiszántúli Református Egyházkerületnek több mint 2,5 millió forint kárt okoztak - jelezte az ügyészségi szóvivő.

Az MTI más forrásból úgy értesült, hogy a volt rektor és a harmadrendű vádlott már nem a Debreceni Református Hittudományi Egyetem oktatói.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.