Vádat emeltek a debreceni református főiskola volt rektora ellen

Nagyobb kárt okozó, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt vádat emelt...

  • MTI

Nagyobb kárt okozó, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt vádat emelt az ügyészség a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola volt rektora és két másik oktató ellen - közölte Gellén Krisztina, a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség szóvivője kedden az MTI-vel.

A nyomozás - mint korábban közölte az ügyészség az MTI-vel - csalás, okirat-hamisítás és sikkasztás gyanúja miatt indult 2011 tavaszán a debreceni Kölcsey főiskola volt rektora ellen.

V. Zoltán, az időközben a Debreceni Református Hittudományi Egyetembe integrálódott Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola volt rektora ellen egy névtelen feljelentés nyomán indult nyomozás hamis számlázási ügyben.

A feljelentés szerint a főiskola kommunikációs és médiatudományi intézetének volt vezetőjeként V. Zoltán megemelt óradíjas szerződést kötött egy külsős oktató betéti társaságával. A megbízásban szereplő órákat azonban nem a külsős oktató tartotta meg a főiskolán, hanem - a számára engedélyezett kereten felül - V. Zoltán, így a megemelt óradíj összegének nagy része hozzá jutott vissza.

Az ügyészség három ember - V. Zoltán elsőrendű vádlott mellett a külsős oktató V. Tibor másodrendű és V.-F. Mónika harmadrendű vádlott - ellen emelt vádat nagyobb kárt okozó, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt.

Az elkövetők cselekményeikkel a főiskola fenntartójának, a Tiszántúli Református Egyházkerületnek több mint 2,5 millió forint kárt okoztak - jelezte az ügyészségi szóvivő.

Az MTI más forrásból úgy értesült, hogy a volt rektor és a harmadrendű vádlott már nem a Debreceni Református Hittudományi Egyetem oktatói.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.