A Miskolci Egyetem (ME) szenátusa Torma Andrást, az állam- és jogtudományi kar dékánját javasolja az egyetem rektori...
A Miskolci Egyetem (ME) szenátusa Torma Andrást, az állam- és jogtudományi kar dékánját javasolja az egyetem rektori posztjára - tájékoztatta az intézmény az MTI-t.
A rektori tisztségre hárman nyújtottak be pályázatot, és az egyetem szenátusa csütörtökön, kétfordulós szavazás után Torma Andrásnak adta a legtöbb voksot - közölték.
Az ME élére azért kell új vezetőt választani, mert a felsőoktatási törvény szerint június 30-án megszűnik a 65 évesnél idősebbek magasabb vezetői megbízása. Mivel az intézmény eddigi rektora, Patkó Gyula betöltötte ezt az életkort, a rektori tisztségre pályázatot írt ki az emberi erőforrások minisztere.
A június 17-ei határidőig az egyetem három kari vezetője, professzora nyújtotta be pályázatát. A szenátus csütörtökön az első szavazási körben Barkai Lászlónak, az egészségügyi kar dékánjának 2, Illés Bélának, a gépészmérnöki és informatikai kar dékánjának 14, Torma Andrásnak pedig 16 szavazatot adott.
A második voksoláskor Illés Bélára 15-en, Torma Andrásra pedig 17-en szavaztak, így a szenátus utóbbit javasolja rektornak Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek, aki felterjeszti javaslatát a köztársasági elnökhöz. A Miskolci Egyetem új rektora 2013. augusztus 15-től lép hivatalába.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
