A felsőoktatási stratégiát december 5-én vitatja meg a Felsőoktatási Kerekasztal, az ahhoz kapcsolódó első törvények, rendeletek a kormányzati és európai uniós jóváhagyás esetén jövő tavasszal születhetnek meg - mondta a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár szombaton Pécsen.
Maruzsa Zoltán a Mérföldkő konferencián a Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégiáról tartott előadásában kiemelte, hogy a teljesítmény fokozása érdekében 2015 szeptemberétől kompetenciamérést végeznének a felsőoktatásba belépő és az ott végző hallgatók körében. Az újonnan felvett dákok leggyengébben teljesítő 20-30 százaléka felzárkóztató kurzusokon venne részt.
Az eseményre Palkovics László államtitkár elfoglaltsága okán érkező helyettes államtitkár magyarázata szerint így csökkenteni lehetne a lemorzsolódást, amely ma 35 százalék, valamint fel lehet mérni, hogy a hallgatók mennyit fejlődtek tanulmányuk ideje alatt.
Maruzsa Zoltán beszélt arról is, hogy a tervek szerint egy évvel hosszabb, négyéves lenne és kétszintűvé válna a doktori képzés: a résztvevők félidőben, azaz két év után kötelesek lennének beszámolni az addig tanultakról, az elért eredményeikről. Ennek célja szintén a lemaradók számának csökkentése. 2006/2007-ben az ilyen típusú képzést megkezdők 22 százalékának sikerült a doktori fokozat megszerzése.
Hozzátette: ezzel párhuzamosan napirenden van a doktoranduszi ösztöndíjak növelése, a piac elszívó hatása miatti differenciálása is. Úgy vélte, ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy például műszaki, informatikai területen magasan kvalifikált szakemberekből tíz év múlva is biztosított legyen az utánpótlás.
A helyettes államtitkár kitért rá, hogy az oktatókatnál új bértábla bevezetésében gondolkodnak, amely megfelelő pénzügyi mozgástér biztosítása mellett adott kategóriákon belül lehetővé teszi a többletteljesítmény elismerését.
Maruzsa Zoltán közölte, hogy szorgalmazzák az oktatók és hallgatók nemzetközi tapasztalatszerzését. Szeretnék, ha a mostani duplája, húsz százalék fölött lenne azon hallgatók aránya, akik külföldi részképzésekben vesznének részt. Hozzátette, a motiváció, az elkötelezettség erősítésében, a nyelvtudás megszerzésében támogatnák őket, valamint segítséget nyújtanának az ösztöndíjprogramok működéséhez.
A helyettes államtitkár célként jelölte meg a külföldi hallgatók számának növelését a hazai felsőoktatásban. Utalt rá, egyre több külföldi diák tanul Magyarországon, 2012-ben 20 ezren, tavaly már 23 ezren voltak. Úgy vélte: az ő jelenlétük nemcsak a jelentős bevételi forrás, hanem a nyelvtanulás, a kapcsolatépítés tekintetében is előnyös.
Kiért arra is, hogy külföldi felsőoktatási intézményben tanuló magyar fiatalok számát tízezerre becsülik, ez a teljes hazai, mintegy 300 ezres hallgatói létszámhoz viszonyítva arányaiban nem több, mint korábban, vagyis természetes jelenség, nem a hazai felsőoktatási politika esetleges következménye. Példaként Németországot hozta fel, ahol a hallgatók 6-6,5 százaléka tanul külföldön.
Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy a magyar fiatalok a diploma megszerzését követően hazatérjenek és itthon kamatoztassák tudásukat. Hangsúlyozta: ennek elősegítésére számos program indult a közelmúltban.
A helyettes államtitkár lényegesnek nevezte az intézmények kutatási tevékenységének "fókuszálását", a kutatások nemzetközi beágyazottságának növelését, a tudományos ismeretterjesztés erősítését, felnőttképzési programok indítását, valamint a közösségi főiskolák modelljének bevezetését. Utóbbi révén a munkaerőpiac igényei alapján olyan térségekben indítanának képzéseket kihelyezett tagozatokhoz hasonló oktatás keretében, ahol nem működnek egyetemek vagy főiskolák.
Maruzsa Zoltán a felsőoktatás infrastrukturális fejlesztéseiről megjegyezte, hogy a közeljövőben két bankkal is szeretnének megegyezni a magántőke bevonásával létrejött úgynevezett ppp-konstrukciók kiváltásáról.
Emlékeztetett rá: a felsőoktatási stratégiával azt kívánják elérni, hogy a magyarországi felsőoktatás helyt tudjon állni a nemzetközi versenyben, professzionális szinten magas minőségben elégítse ki a munkaerőpiaci igényeket, hagyományainkra épülve az akadémiai értékeket tükrözze, az intézmények pedig a társadalmi mobilitás és a gazdasági innováció központjai legyenek.
A helyettes államtitkár az eseményt követő sajtótájékoztatón az Állami Számvevőszéknek a hazai felsőoktatási intézményeket, köztük a pécsi egyetemet is érintő, a közbeszerzések vizsgálatára is irányuló ellenőrzésével kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: meg kell várni a vizsgálatok végeredményét. Az Index hírportál korábban arról írt, hogy az ÁSZ 121 közbeszerzést talált gyanúsnak a PTE átvilágításakor.
Maruzsa Zoltán hangoztatta: éppen az ilyen problémák megelőzésére szolgál a kancellári rendszer bevezetése. Az új, professzionális működtetéssel ugyanis szétválasztható az akadémiai és a jogi, pénzügyi, tanulmányi terület.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
