A jövőben várhatóan nem tartalmazza a nemzeti felsőoktatási törvény a gazdasági igazgatói posztot a felsőoktatási intézményekben - az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága egy erről szóló módosító javaslatot fogadott el a hétfői ülésén.
A változtatás értelmében a gazdasági főigazgatói pozíció a kancellár kinevezése után húsz nappal szűnik meg. A felsőoktatási intézménynek ugyanakkor joga lesz gazdasági vezető kinevezésére, a pozíciót azonban nem nevesíti a javaslat, amelyet az oktatási törvények változtatásához nyújtott be a bizottság. A testület egy másik módosítása értelmében a gyermekvédelmi szakszolgálatnál dolgozókra is vonatkozna a 25 nap pótszabadság. Az oktatási törvények módosításáról várhatóan hétfőn dönt a Ház.
A bizottság ülésén Hiller István (MSZP) - akinek módosító javaslatait nem támogatta a testület - bírálta, hogy a kormány a felsőoktatási reform átfogó koncepciója nélkül, csak egy részterületet módosít a financiális kérdésekben határozó kancellár intézményének létrehozásával. Mindez szerinte megfelel a kabinet centralizációs törekvésének. Közölte: az elképzelés, amely kezelhetetlen állapotokat eredményez majd és csorbítja az egyetemi autonómiát, már a Corvinus Egyetem esetében megbukott. Azt javasolta: az intézmény szenátusa válassza meg a tulajdonosi jogokat érvényesítő kancellárt.
Fodor Gábor (független) emellett a Pető Intézet önállóságát féltette, és több ellenzéki képviselővel együtt bírálta azt is, hogy egyetemi tanári kinevezést kaphatnak tudományos fokozattal nem rendelkező olimpiai bajnokok.
Kucsák László (Fidesz) erre úgy reagált: az alaptörvény értelmében a felsőoktatási intézmények gazdálkodását a kormány felügyeli, a Pető Intézetet fenntartója pedig eddig is egy teljes egészében állami tulajdonban lévő kft. volt.
Szilágyi György (Jobbik) a többi közt azt kifogásolta, hogy a törvényalkotási bizottság tagjai a testület ülésén kapják kézhez a tárgyalandó módosító javaslatokat. Ezt a képviselő alaptörvény-ellenesnek ítélte, ezért az Alkotmánybíróságoz fordul - közölte.
Bárándy Gergely (MSZP) szintén az egyetemi autonómia csökkentésére irányuló törekvésnek ítélte a törvénymódosítást. Úgy fogalmazott: nem lesz jó rektor abból, aki messze dob ja a kalapácsot.
Palkovics László, aki július 15-étől tölti be a felsőoktatási államtitkári posztot, a kérdésekre úgy felelt: a kancellár a fenntartó állam felé is közvetíteni tudja majd a problémákat. Senki nem kérdőjelezi meg, hogy a felsőoktatási intézmény vezetője a rektor - hangsúlyozta -, a kancellárnak pedig együttműködési kötelezettsége lesz. A tapasztalatokat várhatóan januárban értékelik a Rektori Konferenciával közösen.
A felsőoktatási struktúraváltást egy egyeztetés előzi meg - fűzte hozzá -, amely várhatóan a nyár közepén kezdődik. A tanári státusz elnyeréséről szólva közölte: a sport és a művészet területei kivételesek, így itt a jelölő szervezetek bölcsességére bízzák, hogy kit javasolnak.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
