Újabb változás az egyetemeken: nem lesz többé gazdasági igazgatói poszt

A jövőben várhatóan nem tartalmazza a nemzeti felsőoktatási törvény a gazdasági igazgatói posztot a felsőoktatási intézményekben - az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága egy erről szóló módosító javaslatot fogadott el a hétfői ülésén.

  • MTI
Fazekas István

A változtatás értelmében a gazdasági főigazgatói pozíció a kancellár kinevezése után húsz nappal szűnik meg. A felsőoktatási intézménynek ugyanakkor joga lesz gazdasági vezető kinevezésére, a pozíciót azonban nem nevesíti a javaslat, amelyet az oktatási törvények változtatásához nyújtott be a bizottság. A testület egy másik módosítása értelmében a gyermekvédelmi szakszolgálatnál dolgozókra is vonatkozna a 25 nap pótszabadság. Az oktatási törvények módosításáról várhatóan hétfőn dönt a Ház. 

A bizottság ülésén Hiller István (MSZP) - akinek módosító javaslatait nem támogatta a testület - bírálta, hogy a kormány a felsőoktatási reform átfogó koncepciója nélkül, csak egy részterületet módosít a financiális kérdésekben határozó kancellár intézményének létrehozásával. Mindez szerinte megfelel a kabinet centralizációs törekvésének. Közölte: az elképzelés, amely kezelhetetlen állapotokat eredményez majd és csorbítja az egyetemi autonómiát, már a Corvinus Egyetem esetében megbukott. Azt javasolta: az intézmény szenátusa válassza meg a tulajdonosi jogokat érvényesítő kancellárt. 

Fodor Gábor (független) emellett a Pető Intézet önállóságát féltette, és több ellenzéki képviselővel együtt bírálta azt is, hogy egyetemi tanári kinevezést kaphatnak tudományos fokozattal nem rendelkező olimpiai bajnokok. 

Kucsák László (Fidesz) erre úgy reagált: az alaptörvény értelmében a felsőoktatási intézmények gazdálkodását a kormány felügyeli, a Pető Intézetet fenntartója pedig eddig is egy teljes egészében állami tulajdonban lévő kft. volt. 

Szilágyi György (Jobbik) a többi közt azt kifogásolta, hogy a törvényalkotási bizottság tagjai a testület ülésén kapják kézhez a tárgyalandó módosító javaslatokat. Ezt a képviselő alaptörvény-ellenesnek ítélte, ezért az Alkotmánybíróságoz fordul - közölte. 

Bárándy Gergely (MSZP) szintén az egyetemi autonómia csökkentésére irányuló törekvésnek ítélte a törvénymódosítást. Úgy fogalmazott: nem lesz jó rektor abból, aki messze dob ja a kalapácsot. 

Palkovics László, aki július 15-étől tölti be a felsőoktatási államtitkári posztot, a kérdésekre úgy felelt: a kancellár a fenntartó állam felé is közvetíteni tudja majd a problémákat. Senki nem kérdőjelezi meg, hogy a felsőoktatási intézmény vezetője a rektor - hangsúlyozta -, a kancellárnak pedig együttműködési kötelezettsége lesz. A tapasztalatokat várhatóan januárban értékelik a Rektori Konferenciával közösen. 

A felsőoktatási struktúraváltást egy egyeztetés előzi meg - fűzte hozzá -, amely várhatóan a nyár közepén kezdődik. A tanári státusz elnyeréséről szólva közölte: a sport és a művészet területei kivételesek, így itt a jelölő szervezetek bölcsességére bízzák, hogy kit javasolnak.

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.