Újabb szervezetnél verte ki a biztosítékot a felsőoktatási törvény módosítása

A Felsőoktatási Kerekasztal azonnali összehívását követeli az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), amely aggodalmát fejezi ki és tiltakozik az emberi erőforrások minisztere által előzetes egyeztetés nélkül benyújtott felsőoktatási salátatörvény miatt.

  • MTI
Fazekas István

A szervezet közleménye szerint a törvény súlyosan sérti az egyetemi autonómiát a kancellária intézményének bevezetésével. Bírálták, hogy a felsőoktatási intézmények teljes gazdálkodásának felügyeletét és a munkáltatói jogok egy részét az állam által kinevezett kancellárok kezébe adják, azzal az álságos indoklással, hogy meg kell teremteni a megfelelő viszonyt az egyetemi autonómia és a felelős, hatékony gazdálkodás között. Eközben a rektorok kezéből kiveszik a felsőoktatási intézmények gazdasági irányítását és a munkáltatói jogkör gyakorlását minden, az adott felsőoktatási intézményben dolgozó munkavállaló felett, a teljes felelősség a rektoroké marad - mutattak rá. Ez az ÉSZT szerint biztosan nem szolgálja a felsőoktatás színvonalának megőrzését és javítását

Az ÉSZT értetlenül áll az előtt is, hogy a Magyar Akkreditációs és Felsőoktatási Bizottságban (MAB) a kormányzati delegáltak túlsúlyát olyan módon próbálják meg elfedni, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája is delegálhat egy-egy tagot. Az ÉSZT elengedhetetlennek tartja, hogy azonnal összehívják a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanácsot (FÉT) is, mert a törvénytervezetben munkavállalói érdekek súlyos megsértéséről is szó van.

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) kedden közölte: feltétlenül szükségesnek tartják a Felsőoktatási Kerekasztal összehívását még a felsőoktatási törvény módosítása előtt. A szervezet közleményében megdöbbentőnek nevezte a jogszabály módosításának "abszurd időpontját", a megelőző konzultációk hiányát és a Felsőoktatási Kerekasztal negligálását a kérdésben.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter hétfőn budapesti sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány a felsőoktatási törvény módosítását kezdeményezi; a változtatással lehetővé válik szeptembertől a kancellári rendszer bevezetése a felsőoktatási intézményekben. A kancellári rendszer a felsőoktatási intézmények gazdasági menedzsmentjét és a gazdálkodás irányítását érinti - mondta a tárca vezetője, aki szerint meg kell teremteni a megfelelő viszonyt az egyetemi autonómia és a felelős, hatékony gazdálkodás között. A módosítás értelmében visszaáll az a rend, hogy a szenátus választja meg a rektorjelöltet, akit a miniszteren keresztül az államfő hagy jóvá - ismertette Balog Zoltán.

A törvénymódosítás értelmében a Pető Intézet teljes egészében állami fenntartásba kerül, és a javaslat lehetővé teszi a Testnevelési Egyetem leválását is a Semmelweis Egyetemről. A javaslat megteremti a duális képzés megszervezésének lehetőségét is a felsőoktatásban. A miniszter jelezte: szeretnék, ha a javaslatot még a nyári szünet előtt elfogadná az Országgyűlés.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.